A nemzetközi összesítés szerint az öt legnehezebben betölthető munkakör a szakmunkás, a mérnök, az értékesítő, a technikus és az informatikus pozíció. Az álláskereső oldalakon a leggyakrabban hirdetett munka a szakmunka. Szakmunkásokból óriási a hiány, melynek elsődleges oka az elvándorlás. Egész Európában nagy a munkaerőhiány a fizikai munka, szakmunkák területén, nem sokáig maradnak a jó szakemberek munka nélkül. Sokan ezért külföldön találnak állást hosszabb vagy rövidebb időre, ezzel is növelve a hazai munkaerőhiányt, ugyanakkor a béreket is. Leginkább az építőipari, fémipari vállalatok körében, valamint a gép- és élelmiszeripar területén súlyos a szakemberhiány. Nem vonzó a fiatalok körében a szakmunkásnak tanulás többek között azért sem, mert a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. Ezt a problémát próbálta csillapítani a kormány a bruttó garantált bérminimun (szakmunkás minimálbér) 210 600 Ft-ra emelésével, ami 140 049 forint nettó munkabért jelent, ami havonta 10374 forinttal több, mint 2019-ben. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a szakmunkások foglalkoztatása körében - főleg egyes ágazatokban - igen jellemző, hogy fizetésük egy részét feketén kapják meg, így a jövedelmük a valóságban a fentinél jóval magasabb.) A szakemberhiány mellett folyamatos, nagyfokú fluktuáció (munkaerővándorlás, gyakori munkahelyváltás) is megfigyelhető. A legkeresettebb foglalkozások a bolti eladó, targoncavezető, emelőgépkezelő, raktáros, marós, gépkezelő, géplakatos, gépjárművezető, áruösszekészítő, asztalos stb.) Bár mostanában jelentősen, 12 százalékkal csökkent az építőipari szakemberhiány, még most is átlagosan 119 napot kell várni a szakember megkeresésétől a munka megkezdéséig. A koronavírus-járvány előtt 135 nap volt az átlagos várakozási idő.