Németországban és Nagy-Britanniában egyre több vállalat foglalkozik kiemelten a homoszexuális dolgozókkal: szigorú szabályzatokat hoznak létre diszkriminációjuk megszüntetése érdekében, programokat készítenek beilleszkedésük elősegítésére. Olyan munkahelyi légkör megteremtésén dolgoznak, hogy ne legyen probléma a másság felvállalása. Úgy tűnik, Magyarországon a céges világ nem vesz tudomást a melegekről, a munkahelyeken "heteronormatív" légkör uralkodik. Pedig az a dolgozó, aki nem meri vállalni identitását és folyamatos hazugságra kényszerül, rosszabbul teljesít.
A fiatalember úgy látja, a megoldás kulcsa a cég felső vezetésének a kezében van. Ha ők értékként kezelik a sokszínűséget, értékesnek tartják a cégnél dolgozó, identitásukat felvállaló homoszexuálisokat, akkor annak kihatása van a cégen belüli hangulatra.
Meleg intranetes oldal a cégnél
A példa nem egyedi. Nyugat-Európában. Nagy-Britanniában például már több mint 430 vállalat szerepel a Stonewall melegszervezet "melegbarát munkahely" listáján. Itt olyan cégek kapnak helyet, amelyek aktívan toboroznak meleg és leszbikus munkaerőt, valamint világosan megfogalmazott irányelveik vannak a homoszexálisokkal szembeni diszkriminációs esetekre. Németországban 40-re tehető azon szervezetek száma, amelyek belső intranetes oldalt üzemeltetnek leszbikus és meleg alkalmazottaik számára. Az Ikea bútoróriás németországi leányvállalata például kamiont indított az idei kölni Christopher Street Day parádén, amelyen az "Élj azzal, akivel akarsz" transzparens feszített.
A pozitív példák ellenére azonban Nyugat-Európában is jelen van a homofób hozzáállás a munkahelyen. A Kölni Egyetem kutatása szerint négyből három német homoszexuálist ért már diszkrimináció "mássága" miatt munkahelyén. Éppen ezért a melegek és leszbikusok fele nem is meri felvállalni önmagát a kollégák előtt.
Miért fektetnek a cégek energiát a homoszexuálisok támogatására? Főként gazdasági okokból. Az a dolgozó, aki nem meri identitását vállalni, és azon kell törnie a fejét, miként titkolja el, rosszabbul teljesít a munkában. Emellett a nagy piaci versenyben a cégek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék figyelembe ennek a munkavállalói rétegnek az igényeit.
E gondolatmenetet erősíti meg Kiss István munkapszichológus is. "A homoszexualitás eltitkolása komoly frusztrációforrás. A társadalmilag elfogadható, heteroszexuális életforma képének fenntartása, a folyamatos titkolózás erősen igénybe veheti a dolgozó küzdőképességét, lerontja életminőségét, emellett rendkívül nyomasztó hatással lehet az illetőre. Zsarolhatóvá válhat, mindenben veszélyt érezhet az identitását nem vállaló meleg munkatárs. Mindezen körülmények miatt teljesítménye előbb-utóbb nagyban lecsökken, munkabírása visszaesik" - magyarázta a szakember
Hazudni kell a kollégák előtt
Egy programozóként dolgozó fiatal férfi beszámolója tanulságos lehet sok cégvezetőnek: "Közel egy éve dolgozom egy középvállalkozásnál. Már az első hetek után tudtam, kénytelen leszek hazudozni magánéletemmel kapcsolatban. Főnökeimről és több munkatársamról ugyanis kiderült, homofóbok. Innentől kezdve férfi páromat csak ’cicám’-ként emlegettem, a gyerekvállalással kapcsolatban azt válaszoltam: ráérünk még, és ha a házasságról faggattak, szintén ez volt a válasz. Nagyon nehéz így élni, a másik szemébe nézve kell hazudni. Le kell tagadni azt, akit szeretsz és persze önmagadat is. De nem tudok mást tenni. Ha felvállalnám, annak vagy elbocsátás, vagy undorral teli kiközösítés lenne a vége" - mesélte a fiatal meleg férfi.
Úgy tűnik, a magyar vállalati szférába egyelőre nem szivárgott át több nyugat-európai cég gyakorlata. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete 1100 homoszexuálist kérdezett meg, akik elmondták: a magyarországi vállalatok nagy részén "heteronormatív" légkör uralkodik, ahol magától értetődő módon mindenkit heteroszexuálisként kezelnek. Épp ezért kénytelenek rejtőzködni, a coming out szóba sem jöhet. A leszbikus és meleg munkavállalók 36 százaléka tapasztalt már diszkriminációt munkahelyén vagy álláskeresése során.
A helyzetet nehezíti, hogy nincsenek hazai céges példák, még az erre vonatkozó pályázatokon is elvétve említenek eseteket. "2004 óta minden évben meghirdettük a "Befogadó munkahely" díjat, amelyre eddig összesen 50 cég pályázott. A szervezetek közül egyetlen cég fordított figyelmet a melegek támogatására. A többi vállalat nem emelte ki külön ezt a csoportot, másokra fókuszáltak" - avatott be Koltai Luca, a díjat meghirdető Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. innovációs igazgatóhelyettese.
Nem érett meg a helyzet a melegek fogadására
Hasonló tapasztalatokról számolt be Rigó Ildikó, az ILO, az ENSZ munkaügyi világszervezetének budapesti munkatársa. "Az ILO tavaly felhívást tett közzé az esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos gyakorlatok megosztására. A válaszoló vállalatok közül senkinek nem volt kifejezetten a homoszexuálisokat célzó programja" - mondja. A munkaügyi szakértő hozzáteszi, bár hatalmas előrelépés az egyenlő bánásmód jogi szabályozása, ennek létrejötte elsősorban az Európai Unió nyomásának köszönhető. "A szélesebb társadalom, a munkaadók szemléletváltása még hosszú folyamat lesz. Sokan úgy gondolják, hogy a melegek elfogadására még társadalmilag és a cégen belül sem érett meg a helyzet" - fejti ki Rigó Ildikó.
Megkerestük azt az egyetlen céget, amely a Befogadó munkahely pályázaton a homoszexuális munkavállalókat segítő gyakorlatot mutatott be. Nem kívántak nyilatkozni a témáról. Ez is beszédes válasz…
Oroszi Babett