A kollégák közötti munkahelyi fúrás nem ismeretlen a munka világában. Előfordul azonban, hogy maga a főnök furkálódik nem fair eszközökkel. Német nyelvterületen szót is kreáltak erre a jelenségre, "bossing" a neve. A munkapszichológus szerint az esetek többségében hatalomféltés vagy szakmai alkalmatlanság húzódik meg a háttérben. Viszont beosztotti szempontból káros az egészségre - bizonyos esetekben még a munkahelyváltást is meg kell fontolni. Miért és hogyan fúr a főnök?
Gyakori ok a hatalomféltés
"A munka világában igen gyakorinak számít, hogy a főnök hatalomféltés miatt igyekszik tudatosan ellehetetleníteni a tehetséges, pozíciójára veszélyesnek gondolt beosztottakat. A tehetségek hazánkban gyakran emiatt kényszerülnek távozni egy-egy vállalattól"- magyarázza Szathmáriné dr. Balogh Mária munka és szervezet szakpszichológus.
Szerencsére ritkábban, de előfordulhat, hogy a dolgozók két cég konkurenciaharca miatt kénytelenek a rövidebbet húzni. "A következő eset szintén hazai IT-cégnél történt meg: A vezérigazgató kereste "jobb kezét" - az ideális jelöltet fejvadász cégen keresztül hozatta a vállalathoz. 3 hónapig minden rendben is ment. Csakhogy a vezérigazgató módszeresen kezdte ellehetetleníteni az új asszisztenst - akit aztán fél év múltán ki is rúgott. Később kiderült, hogy a vezérigazgató gondosan előkészített forgatókönyv alapján tevékenykedett. Az asszisztenst tudniillik csak a konkurens cég gyengítése céljából csábította át az igazgató hozzájuk. Ezzel az akcióval nem csak a cégnek, hanem a konkurens egykori dolgozójának is kellemetlen perceket okozhatott. Etikátlan viselkedéssel így egyből két legyet üthetett egy csapásra "- hozott példát bossingra a cégvilágból Herczku Mónika karrier-tanácsadó.
Az ellenszenv is felbukkan
Némiképp rossz hír a munkavállalóknak: a főnök hatalomféltése csupán egy a beosztottait zaklató vezető repertoárjából. A felettesnek valamilyen szempontból ellenszenves dolgozók is könnyedén kihúzhatják a gyufát. Vörös posztó lehet például egy vezetőnek, ha több vezető csatározása következtében nem ő döntött az adott dolgozó felvétele és munkába állítása mellett.
Feladatok vannak, eszközök nincsenek
Emellett a rossz munkahelyi kommunikáció ugyancsak táptalaja lehet a bossingnak. "Gyakori konfliktusforrást eredményezhet a főnök és a beosztottja között az elégtelen szintű kommunikáció és az őszintétlenség is. A nyílt kommunikációt nem vállaló vezető ilyenkor valóban nem elégedett a dolgozók teljesítményével. Ugyanakkor nem mer nyílt lapokkal játszani és konkrét kritikát megfogalmazni velük szemben. Gyakran azért, mert személyes okok, ellenszenv, esetleg érdekkapcsolatok is meghúzódnak a háttérben. Például a problémás vagy legalábbis annak vélt alkalmazott "valaki valakije." Esetleg felső nyomásra került pozícióba. Ilyenkor választja azt az eljárást, hogy a feladatot és a felelősséget a munkatársra ruházza, de nem biztosítja annak teljesítéséhez szükséges feltételeket, erőforrásokat: eszközöket, reális határidőket, munkatársak támogatását.
Így küldte el az 50 év felettieket
Aki vagy felveszi a kesztyűt - vagy előbb-utóbb felmorzsolódik a folytonos támadásoktól és távozik a cégtől. Sajnos az utóbbi reakció a gyakoribb. "Egy hazai nagyvállalat újdonsült, fiatal vezetője azzal a koncepcióval látott neki egy nagyobb átszervezésnek, hogy az 50 év feletti korosztály bizonyára nem alkalmas a kemény munkára, az új feladatokra. Így tudatosan osztott a korosztályra úgyszólván teljesíthetetlen feladatokat - végül többen is meggyötörten, idegösszeroppanással távoztak a cégtől a szándékosan diszkriminatív munkaszervezés miatt"- tette hozzá Dr. Szathmáriné Balogh Mária.
Hibát bárkiben találhat a főnök
Egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben a bossing áldozatai. "Nincs az a munkahelyi vezető, aki ne tudna valamilyen hibát találni a dolgozó munkájában, ha nagyon akar" - jegyezte meg a téma kapcsán Csehák Hajnalka pszichológus. A szakember szerint ilyenkor többnyire a munkahelyváltás vagy az áthelyezés segíthet a dolgozón. Emellett persze pszichológus szakember mentális támogatására is szüksége lehet, hogy ne sérüljön maradandóan a személyisége a zaklatások miatt. "Tudatosítani kell a bossing áldozataival, hogy a történtekről nem ők tehetnek - főként, ha valóban nem a munkateljesítménnyel volt gond, hanem személyes okok állnak a háttérben. Meg lehet persze próbálni a helyzet tisztázását - csakhogy a helyzet kétesélyes. Ilyenkor általában a vezető vezetőjét kell felkeresni a dolgozónak a problémával. Innentől kezdve minden azon múlik, milyen a kettejük viszonya. Természetesen bizonyos helyzetekben célszerű munkaügyi bírósághoz is fordulni a bossing kapcsán."
Szintén tipikus: kihelyezés távoli helyre
Egyébként Csehák Hajnalkát is megpróbálták egykori munkahelyén ellehetetleníteni. "Egy régebb óta tartó fúrás további folytatásaként kihelyeztek egy távolabbi munkaállomásra. Ennek folyományaként napi 160 km-t kellett utaznom - miközben a munkatársaimnak legfeljebb 10-et. Emellett a munkám mennyisége is a duplájára nőtt - természetesen a fizetésemen mindebből semmi nem látszódott." A pszichológus ekkor döntött a vállalkozóvá válás mellett. Az idő őt igazolta. A cég jól megy, egykori rosszakarói pedig irigykednek. "A bossing elszenvedőinek érdemes szem előtt tartani, hogy az ilyen történések, megfelelő problémamegoldó készséggel párosulva gyakran egy későbbi siker előszobái is lehetnek."
A bossing okai lehetnek
- vezetői hatalomféltés
- alkalmatlan vezetés
- felülről érkező nyomás
- gazdasági válság miatti bűnbakképzés
- rossz munkahelyi kommunikáció
- háttérben húzódó érdekkapcsolatok
- konkurenciaharc két vállalat között
- személyes ellentétek és antipátia
Takács Gabriella, 2010. június 2.