A testbeszéd tudatos alkalmazása az állásinterjún
2019. 01. 01.Sokan azt gondolják, hogy egy felvételi beszélgetés sikere kizárólag azon múlik, hogy szépen felöltözünk és magabiztosan megpróbáljuk „eladni magunkat”. Természetesen ezek is fontosak, de ha túlságosan nagy az eltérés a lelkiállapotunk és a kifelé mutatott viselkedésünk között, biztosak lehetünk benne, hogy kilóg majd valahol a lóláb. Az ember önkéntelenül is folyamatosan alkalmazza a testbeszédet, és ha nem elég tudatos erre, akkor akár a bizonytalanságát is elárulhatja vele.
A felkészült és az ilyesmire érzékeny HR-esek vagy olyan vezető beosztású szakemberek, akik sokat foglalkoznak emberekkel, jó eséllyel le tudják olvasni a testbeszéd által közölt információkat, ezért interjú előtt érdemes felkészülni, hogy milyen testtartásokat kerüljünk el, illetve hogy milyen jelekkel tudjuk megnyugtatni a velünk beszélgető embert.
Kézfogás
A testtartásunk és a mozdulataink nagyon sokat elárulnak a habitusunkról és a személyiségünkről is, a hangulatunkon kívül. Az egyik legfontosabb és már rögtön a találkozáskor sokat árul el rólunk, a kézfogás. Ha a kézfogásunk erőtlen, neadjisten csak az ujjaink hegyét nyújtjuk oda, az bizonytalanságunkról, határozatlanságunkról árulkodik, ha viszont szinte lecsapunk a felénk nyújtott kézre, túlságosan megcibáljuk vagy túl erős szorítást alkalmazunk, az a gyengeség kompenzálásának vagy a dominancia jelének tűnhet.
Egyszóval a kézfogásunk legyen határozott, erőteljes, de semmiképpen se túlzottan erőszakos, figyeljünk a másik ember mozdulatainak lendületességére is. Semmiképpen se fogjuk a két kezünk közé a másik kezét, mert az túlzott bizalmaskodást árul el, illetve visszataszítóan körülölelő benyomást kelthet. A kézfogás közben nézzünk a másik szemébe, a tekintetünk is legyen határozott, de nem tolakodó vagy túlzottan kutató.
Karok
Gyakori, hogy a zavarban levő jelentkező nem tud mit tenni a kezével a találkozó alkalmával. Kerüljük a karok összefonását ilyen esetekben, mert ez a gesztus be- és elzárkózást kommunikál. Nyugtassuk a kezeinket a combunkon vagy az asztalon, ha pedig tudjuk magunkról, hogy beszéd közben túlzottan gesztikulálunk, akkor tegyük az egyik kezünket a másikba vagy fonjuk össze az ujjainkat az ölünkben.
Hogyan keress állást?
+ indíts egy álláskeresést a kívánt pozíciónév/készség és a város megadásával, majd pályázz az állásokra
+ állíts be e-mailes állásértesítőt, hogy elsőként értesülhess a keresési feltételeidnek megfelelő, friss állásokról (e-mail címedet a találati listában a jobboldali oszlopban adhatod meg)
+ töltsd fel önéletrajzod - így a munkaadók is megkereshetnek állásajánlataikkal
Tekintet, figyelem
A koncentráció és az egyetértés, megértés jelének gondoljuk ha a másik szemébe fúrjuk a tekintetünket, illetve ha bólogatunk. Bánjunk finoman ezekkel a gesztusokkal, mert a túlzottan merev nézés zavarba hozhatja a másikat és nem is természetes. Teljesen elfogadható dolog, ha az ember tekintete beszéd vagy gondolkodás közben elkalandozik, de igyekezzünk megtalálni az egyensúlyt a másikra nézés és a másik tekintetének kerülése között. A túlzott bólogatás pedig szintén bizonytalanságra, a másiknak való megfelelés erős vágyára utalhat, a fej előrebillentése pedig azt sugallja, hogy az ember kényelmetlenül érzi magát, szeretne szabadulni az adott szituációból.
Test- és lábtartás
A széken ülve vagy a beszélgetőpartnerünkkel szemben állva felvett test- és lábtartás szintén sokat elárul arról, hogy mi zajlik le bennünk. Az ember a felsőtestével és a lábfejével is önkéntelenül arra fordul, ami érdekli vagy amivel valamit tervez. Beszélgetés közben, ha a felsőtestünket a partnerünk felé fordítjuk, azzal nem csak azt jelezzük, hogy a szavaira koncentrálunk, hanem azt is, hogy bízunk benne, feltárjuk neki magunkat. Keresztbetett lábtartásnál lábfej kifelé fordítása azt mutatja, hogy szeretnénk elhagyni a beszélgetés helyszínét, míg az őfelé fordított lábfej az érdeklődés meglétét jelzik.