Sokan azt gondolják, hogy egy felvételi beszélgetés sikere kizárólag azon múlik, hogy szépen felöltözünk és magabiztosan megpróbáljuk „eladni magunkat”. Természetesen ezek is fontosak, de ha túlságosan nagy az eltérés a lelkiállapotunk és a kifelé mutatott viselkedésünk között, biztosak lehetünk benne, hogy kilóg majd valahol a lóláb. Az ember önkéntelenül is folyamatosan alkalmazza a testbeszédet, és ha nem elég tudatos erre, akkor akár a bizonytalanságát is elárulhatja vele.

A testbeszéd tudatos alkalmazása az állásinterjún

A felkészült és az ilyesmire érzékeny HR-esek vagy olyan vezető beosztású szakemberek, akik sokat foglalkoznak emberekkel, jó eséllyel le tudják olvasni a testbeszéd által közölt információkat, ezért interjú előtt érdemes felkészülni, hogy milyen testtartásokat kerüljünk el, illetve hogy milyen jelekkel tudjuk megnyugtatni a velünk beszélgető embert.


Kézfogás


A testtartásunk és a mozdulataink nagyon sokat elárulnak a habitusunkról és a személyiségünkről is, a hangulatunkon kívül. Az egyik legfontosabb és már rögtön a találkozáskor sokat árul el rólunk, a kézfogás. Ha a kézfogásunk erőtlen, neadjisten csak az ujjaink hegyét nyújtjuk oda, az bizonytalanságunkról, határozatlanságunkról árulkodik, ha viszont szinte lecsapunk a felénk nyújtott kézre, túlságosan megcibáljuk vagy túl erős szorítást alkalmazunk, az a gyengeség kompenzálásának vagy a dominancia jelének tűnhet.


Egyszóval a kézfogásunk legyen határozott, erőteljes, de semmiképpen se túlzottan erőszakos, figyeljünk a másik ember mozdulatainak lendületességére is. Semmiképpen se fogjuk a két kezünk közé a másik kezét, mert az túlzott bizalmaskodást árul el, illetve visszataszítóan körülölelő benyomást kelthet. A kézfogás közben nézzünk a másik szemébe, a tekintetünk is legyen határozott, de nem tolakodó vagy túlzottan kutató.


Karok


Gyakori, hogy a zavarban levő jelentkező nem tud mit tenni a kezével a találkozó alkalmával. Kerüljük a karok összefonását ilyen esetekben, mert ez a gesztus be- és elzárkózást kommunikál. Nyugtassuk a kezeinket a combunkon vagy az asztalon, ha pedig tudjuk magunkról, hogy beszéd közben túlzottan gesztikulálunk, akkor tegyük az egyik kezünket a másikba vagy fonjuk össze az ujjainkat az ölünkben.


Hogyan keress állást?


+ indíts egy álláskeresést a kívánt pozíciónév/készség és a város megadásával, majd pályázz az állásokra
+ állíts be e-mailes állásértesítőt, hogy elsőként értesülhess a keresési feltételeidnek megfelelő,     friss állásokról (e-mail címedet a találati listában a jobboldali oszlopban adhatod meg)
+ töltsd fel önéletrajzod - így a munkaadók is megkereshetnek állásajánlataikkal

Tekintet, figyelem


A koncentráció és az egyetértés, megértés jelének gondoljuk ha a másik szemébe fúrjuk a tekintetünket, illetve ha bólogatunk. Bánjunk finoman ezekkel a gesztusokkal, mert a túlzottan merev nézés zavarba hozhatja a másikat és nem is természetes. Teljesen elfogadható dolog, ha az ember tekintete beszéd vagy gondolkodás közben elkalandozik, de igyekezzünk megtalálni az egyensúlyt a másikra nézés és a másik tekintetének kerülése között. A túlzott bólogatás pedig szintén bizonytalanságra, a másiknak való megfelelés erős vágyára utalhat, a fej előrebillentése pedig azt sugallja, hogy az ember kényelmetlenül érzi magát, szeretne szabadulni az adott szituációból.


Test- és lábtartás


A széken ülve vagy a beszélgetőpartnerünkkel szemben állva felvett test- és lábtartás szintén sokat elárul arról, hogy mi zajlik le bennünk. Az ember a felsőtestével és a lábfejével is önkéntelenül arra fordul, ami érdekli vagy amivel valamit tervez. Beszélgetés közben, ha a felsőtestünket a partnerünk felé fordítjuk, azzal nem csak azt jelezzük, hogy a szavaira koncentrálunk, hanem azt is, hogy bízunk benne, feltárjuk neki magunkat. Keresztbetett lábtartásnál lábfej kifelé fordítása azt mutatja, hogy szeretnénk elhagyni a beszélgetés helyszínét, míg az őfelé fordított lábfej az érdeklődés meglétét jelzik.


 

« Összes hírünk