Egy egyesült államokbeli cég évente készít felmérést a legjobb és a legrosszabb szakmákról. 2011-ben a 200 rangsorolt foglalkozásból az első helyen a szoftverfejlesztő mérnök végzett, második a matematikus, harmadik pedig az aktuárius (kockázatelemző). A lista elkészítéséhez öt szempontot vizsgáltak: a fizikai igénybevételt, a munkakörnyezetet, a fizetést, a karrierkilátásokat, illetve a stresszfaktort. Hogy nézne ki egy ilyen lista Magyarországon?
A lista érdekessége, hogy a sorrend korántsem tükrözi a szakmák megfizetését. A havi szinten magasan legtöbbet kereső sebészek például még az első százba sem kerültek be, míg a náluk 300 ezer dollárral kevesebb fizetéssel rendelkező könyvtárosok a huszonkilencedik helyen vannak. A kétszázas listát a fizikai munkák mellett a média területei zárják, de nem kaptak helyet az első százban az építészek és a biztosítási ügynökök sem.
Itthon kevésbé mérhetőek a szakmák
Fazekas Zsolt, a HILL International fejvadász cég ügyvezetője szerint Magyarországon szinte lehetetlen lenne az amerikaihoz hasonló, hiteles felmérés készíteni. „Itthon még a hasonló pozíciók között is meglehetősen nagy fizetésbeli különbségek lehetnek, arról nem is beszélve, hogy sok esetben azonos pozíciónevek alatt igen eltérő munkakörökkel találkozhatunk, így ezek csak nehezen lennének mérhetőek. Amerikában jóval fejlettebb az álláspiac, így könnyebb statisztikát csinálni. Az mindenesetre elmondható, hogy Magyarországon is az informatikusok és programozók vannak a legjobb helyzetben, fizetés tekintetében szinte ez az egyetlen szakma, amelyben Nyugat-Európához viszonyítva is versenyképesek vagyunk. Emellett a szakma népszerűségét növeli, hogy művelői általában izgalmasnak találják a feladatokat, illetve állandóak a szakmai kihívások. Ezen kívül Magyarországon jellemzően az üzleti élethez kapcsolódó szakmák végeznének a rangsor elején.”
„A gazdasági és kulturális különbségek miatt nyilvánvalóan eltérő lenne az eredmény” – véli Szakmáry Ádám, a Job személyzeti tanácsadótól. „A magyar piacon a közszférához vagy egyéb nonprofit tevékenységekhez kötődő munkakörök – mint tanár, matematikus, biológus, meteorológus, történész – vagy az egészségügyi pozíciók egy része egyáltalán nem számít vonzónak. Utóbbiak különösen az alulfizetettség, a rossz munkakörülmények, a hálapénz, vagy a tevékenység jellege miatt nem túl népszerűek. A fizikai munka ugyanakkor hasonlóan a külföldi felméréshez hazánkban sem végezne előkelő helyen. A társadalmi megbecsültség, státusz, jövedelmi és szakmai kibontakozás szempontjából ezeket nem érzik a fiatalok, pályakezdők kellően vonzó életpályának.”
Az üzletágvezető szerint itthon elsősorban a vezetői pozíciókban dolgozók a legelégedettebbek a jog, a magánegészségügy, a média, és a pénzügyi szolgáltatások területén. „Ha szigorúan a szakmák iránti vonzalmat nézzük, akkor a műszaki fejlesztői, informatikai pozíciók is előkelő helyen végeznének, illetve vonzó lehet még a marketing, a HR, a jog, a turizmus-vendéglátás, bár ezek pontszámait jelentősen lerontaná az, hogy ezeken a területen jóval nehezebb elhelyezkedni a túlkínálat miatt” – mondta Szakmáry Ádám.
Mások az értékelési szempontok
Szekeres Katalin, a Manpower marketingmenedzsere szerint Magyarországon már maguk az értékelés szempontok is jócskán eltérnének az amerikai felméréshez képest. „A mai magyar gazdaságban az elsődleges szempont a munkák értékelésekor az elérhető fizetés és a biztonság lenne. A fizetés nagyságának jelentősége nem azért nagyobb, mert anyagiasabbak vagyunk az amerikaiaknál, hanem mert sajnos ez nagyon sokaknak megélhetési kérdést jelent. Egy képzeletbeli magyar felmérésben biztosan helyet adnék az értékelési szempontok között az elhelyezkedési lehetőségeknek, illetve a biztonságnak. Az amerikai felmérés nem tér ki a generációs különbségekre sem, pedig Magyarországon minden bizonnyal még az ugyanolyan értékelési szempontokat is másképpen látnák a különböző korosztályok képviselői. Azt is hozzá kell tenni, hogy itthon csak nagyon kevesen tehetik meg, hogy elgondolkodjanak azon, hogy szeretik-e egyáltalán a munkájukat, pedig ez szintén nem utolsó szempont egy munka értékelésekor” – fejtette ki véleményét Szekeres Katalin.
A legjobb szakmák az USA-ban
Szoftverfejlesztő mérnök
Matematikus
Aktuárius
Statisztikus
Számítógépes rendszerelemző
Meterológus
Biológus
Történész
A legrosszabb szakmák
Rakodó munkás
Vasmegmunkáló
Favágó
Ács
Taxisofőr
Rohammentős
Hegesztő
Szobafestő
Dorofejev Tamara, 2010. január 7.