Hány napot lehet egyhuzamban kivenni? Próbaidőre jár-e? Mikor tagadhatja meg a kiadást a munkaadó? A szabadság kérdése minden munkahelyen fontos kérdés. A leggyakoribb kérdésekre Dr. Sipos Márta ügyvéd (fotó), a Monster.hu munkajogi tanácsadója és és Dr. Újvári Melinda ügyvéd válaszol.
Változott-e az új munka törvénykönyvében a szabadság számítása?
Igen, az új Mt.-ben csökkent azon időszakok köre, amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság – pl. naptári évenként csak 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartamára jár szabadság, stb. (új Mt. 116-117.§).
A szabadságmértékek az új Mt.-ben alapvetően nem változtak, de az életkorral emelkedő szabadnapok az új Mt. szerint pótszabadságnak minősülnek, amely pótszabadság mértékét kollektív szerződés csökkentheti. Az alapszabadság mértéke, - amely nem csökkenthető - 20 nap (új Mt. 116-117.§). (Kollektív szerződésben bármely pótszabadságnál megengedett az eltérés, akár a munkavállalók hátrányára is.)
Mikor kell jelezni a munkaadó felé, ha szabadságra szeretnénk menni? Milyen formában?
Főszabály szerint a szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. Ez alól kivételt jelent, hogy a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben. Ennek feltétele, hogy az erre irányuló kérést a munkavállaló legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentse a munkáltatónak (Mt. 122.§ (2) bek.).
A bejelentésre nincs kötelező formai előírás, de célszerű írásban jelezni ezt az igényt a munkáltató felé.
Mikor számít rögzítettnek (mi kell ahhoz, hogy hivatalosnak számítson?)
Ha az írásban beadott kérelem átvételét igazolni tudja a munkavállaló – e-mail, levél, közvetlen átadása az iratnak.
Mennyi napot lehet maximum egyhuzamban kivenni?
Az Mt. alapján elvileg lehetőség van valamennyi szabadság egyben történő kivételére (azaz felső limitet az Mt. nem határoz meg), de erre kizárólag a munkáltató hozzájárulásával kerülhet sor, mivel az Mt. kötelezően csak az alábbi két szabályt írja elő:
(i) a munkavállaló évente 7 munkanap szabadságáról rendelkezhet egyoldalúan (azaz 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni a munkaviszony első három hónapját kivéve és azzal a feltétellel, hogy a munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette) (Mt. 122.§ (2) bek.);
(ii) a munkáltató által kiadható szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól (további feltétel, hogy a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölje) (Mt. 122.§ (2)-(3) bek.).
Behívhat-e a munkaadó a szabadságról?
Igen, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja (Mt. 123.§ (5) bek.).
A munkavállalónak a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles ugyanakkor megtéríteni, valamint a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be (Mt. 123.§ (7) bek.).
Kereshet-e telefonon ez alatt? Milyen következménye van, ha egy nagyon fontos ügyben nem ér el?
A szabadság alatt nincs munkavégzési kötelezettség, tehát annak sincs következménye, ha a telefonos elérhetőség sincs biztosítva.
Mikor tagadhatja meg a munkaadó a szabadság kiadását?
A munkavállaló évente 7 munkanap szabadságáról rendelkezhet egyoldalúan - azaz a munkáltató legfeljebb 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni a munkaviszony első három hónapját kivéve -, azzal a feltétellel, hogy a munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette. A fentiektől eltérő (pl. 7 munkanapot meghaladó; vagy 15 napon belül bejelentett) szabadság-kiadást a munkáltató tehát jogszerűen megtagadhatja (Mt. 122.§ (2) bek.).
A munkáltató továbbá kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja. Az ezzel összefüggésben felmerült kárt és költségeket a munkáltató köteles ugyanakkor megtéríteni a munkavállaló részére (Mt. 123.§ (5) és (7) bek.).
Próbaidő alatt lehet-e kivenni szabadságot?
Igen, de kizárólag a munkáltató hozzájárulásával, mivel a munkavállaló a munkaviszony első három hónapjában nem jogosult egyoldalúan szabadság-kiadást kérni.
Pénzben mikor és hogyan lehet megváltani a szabadságot?
Igen, a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki. Egyéb esetben nincs lehetőség a pénzben történő megváltásra (Mt. 122. § (5) bek. és 125.§).
Mennyi szabadságot lehet átvinni a következő évre?
Mivel a fő szabály az, hogy az adott évben kell kiadni a szabadságot, „átvitelre” kevés kivétellel van lehetőség : ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak, előzetesen írásban arról, hogy a kor szerinti pótszabadságot a következő év végéig adják ki; ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, a következő év március 30-ig lehet kiadni a szabadságot; ahol van kollektív szerződés, az rendelkezhet arról, hogy a szabadság egynegyedét a következő év március 31-ig adja ki a munkáltató; az esedékesség évében kiadott a szabadság akkor, ha az adott évben megkezdik a kiadását és max. 5 nap a következő évre halasztódik belőle. (Mt. 122.-125.§)
Diákmunkavállalóknak jár-e fizetett szabadság?
Ha a munkaerő-kölcsönzés keretében végeznek munkát, vagyis munkaviszonyban állnak, akkor a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak rájuk, és a 227.§ szerint rájuk a szabadság szabályai nem alkalmazhatók. Tehát: nem jár nekik szabadság.
2014. március 12.