Legalább két éves működés, megfelelő árbevétel és maximum három jelölt - jövő januártól ezeket a feltételeket kell teljesíteni az ügyvédjelölteket fogadni akaró irodáknak. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás oka, hogy túl sok a pályakezdő jogász, célja pedig a színvonalasabb ügyvédjelölti képzés biztosítása. Az "ügyvédbojtárok" azonban attól tartanak, még nehezebb lesz gyakorlati helyhez jutni.
A tömegképzés elleni intézkedés
Erre azért volt szükség, mert a jelöltek száma az évek során az 50-szeresre nőtt - mondja Dr. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. "Évente 3000-en végeznek a jogi egyetemeken. A jelöltek száma országosan 4500-5000 között mozog, ennek fele hozzánk tartozik. Nálunk az évi körülbelül 450 új ügyvédi felvétel háromnegyede jön a jelöltjeink közül. A létszámnövekedés felszínre hozta a képzés hatékonyságával összefüggő maga új problémáit, amelyek egy részét hivatott orvosolni az új szabályozás" - mondta el a Réti László.
A törvénymódosítás célja, hogy a jelöltek jobban kitanulják a szakmát. "Az ügyvéddé váláshoz szükséges joggyakorlati igazolás reményében sokan "áron és színvonalon alul" helyezkednek el. A veszély az, hogy egyesek a szakvizsgára való felkészülést nem biztosító jogi és más tevékenységek elvégzésére is ügyvédjelöltet vesznek fel, mert más - például egy jogi asszisztens, vagy egy ügyvéddé válni nem kívánó jogász - többe kerül. Az ügyvédi licensz reménye beépülhet a fizetésekbe, azaz olcsóbban is elvállalják az állást. Ugyanakkor törvény mondja ki, hogy az ügyvédjelölti viszony: tanulási jogviszony, amelynek célja a jelölt szakvizsgára való felkészülése" - magyarázza Dr. Réti László.
Még nehezebb lesz jelölti helyet szerezni
Nagy-György Anita az ügyvédjelölti tagozat vezetőjének vannak kételyei a szabályozás hatékonyságát illetően. Egyetért azzal, hogy valahogy orvosolni kellene a túlképzést, azonban úgy véli, hogy ez a szabályozás nagyon megnehezíti majd a leendő és a már elhelyezkedett ügyvédjelöltek dolgát. "Ügyvédjelölti körben ez a rendelkezés rendkívül népszerűtlen, hiszen még nehezebbé válik az elhelyezkedés az amúgy is nagy versenyben. Tapasztalataink szerint az egyes ügyvédek eddig is annyi jelöltet vettek fel, amennyit az iroda anyagilag elbírt, illetve munkával el tudott látni. Megítélésem szerint a rendelkezés bevezetésével a felvett jelöltek helyzete is romlani fog, tekintve, hogy három főnek kell ellátnia mindazt a munkát, melyet eddig esetlegesen 5-6 fő végzett."
A szabályozás a közérdeket szolgálja
Dr. Réti László szerint a törvénymódosításnak vannak kérdéses pontjai. "Az új törvény nem tér ki azokra a gyakorlott ügyvédekre, akik valamilyen oknál fogva szünetet tartanak, majd visszatérnek a jogi pályára. Vitatható, hogy miért kellene nekik is újra kivárni a két évet mire ügyvédjelöltet fogadhatnak. A megfelelő árbevétel sincs még pontosan meghatározva, amelyhez az ügyvédjelöltek fogadását kötnék, ez majd a kamara feladata lesz" - mondta a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke.
Két idegen nyelv felsőfokon
Fodor Mónika 2006-ban végzett jogászként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi karán, majd 8 hónapot töltött ügyvédjelöltként egy irodában. Elmondása szerint az ügyvédjelölti helyekre már akkor is nagyon magasak voltak az elvárások. "Hirdetések voltak, az interjúig nem volt nehéz eljutni, azonban ott már csak a nagyon magasan képzetteknek volt esélye. Szinte alapelvárás volt két idegen nyelv, felsőfokú, tárgyalási szintű ismerete, amiből nem ártott ha az egyik szakmai nyelv. A nyelvtudás szinte jobban érdekelte az irodákat, mint a szaktudás" - emlékszik vissza élményeire Mónika. Társaitól is úgy hallotta, hogy akinek sikerült bekerülnie egy ügyvédi irodába, azoknak később sem volt könnyű dolga. "Általában minimálbérért foglalkoztatják az ügyvédjelölteket, de tanulni lehet az ilyen helyeken ez nem kérdés. Egyből bedobnak mindenkit a mélyvízbe és munka közben már elvárják, hogy az ügyvédjelöltek tudjanak olyan dolgokat, amelyeket csak a gyakorlati munka során lehet megtanulni. Nagyon magasak az elvárások és ezt kezdőként nem mindenki tudja feldolgozni" - vélekedett a fiatal hölgy.
A fiatal jogászlány véleményét Dr. László András Dániel, a Szecskay Ügyvédi Iroda képviselője is alátámasztotta. "Mi átlagosan 3-6 jelöltet foglalkoztatunk, de jelentkezők folyamatosan vannak, pedig a követelményeink meglehetősen magasak. Önéletrajz, motivációs levél, szakmai teszt, és felvételi beszélgetés az iroda legalább 5-6 ügyvéd munkatársával - ezek alapján válogatunk, az elvárásaink pedig két idegen nyelv felsőfokú ismerete, kiváló tanulmányi eredmény, kreativitás, rátermettség, elkötelezettség, motiváció, személyes ambíció, szorgalom, csapatszellem, amelyeket a felvételi beszélgetés és a felvételi szakmai teszt, majd pedig egy 3 hónapos próbaidő során igyekszünk feltárni. Ezen kívül pozitívan értékeljük a külföldi tanulmányokat illetve szakmai gyakorlatot."
A bojtárkodás még tanulás
Nagy-György Anita, az ügyvédjelölti tagozat vezetője szerint a jelölteken is múlik, hogy mennyire hagyják magukat kizsákmányolni egy ügyvédi iroda által, de azt minden bojtárnak tudomásul kell vennie, hogy ez még a tanulás időszaka. "Természetesen mindannyian hallottunk már rémtörténeteket a kizsákmányoló irodákról, azonban az a tapasztalatom, hogy azok az ügyvédek, akik hosszú távra terveznek jelöltjeikkel, megbecsülik őket. Tény, hogy hosszú a munkaidő és a kezdő jelöltek általánosságban minimálbér körüli összeget keresnek, azonban a bérezés például az idő múlásával javul vagy javulhat. Mindehhez persze az is szükséges, hogy a jelölt maga se menjen bele számára különösen kedvezőtlen, vagy akár megalázó helyzetekbe. Tudomásul kell venni azt is, hogy a jelölti időszak leginkább a tudás és tapasztalatszerzésről szól" - jegyzi meg a jelölti tagozat vezetője.
Dorofejev Tamara, 2009. szeptember 1.