Az interneten csökken a felelősség- és veszélyérzet, ám egy-egy óvatlan bejegyzéssel könnyen elveszíthetjük állásunkat, sőt akár a bíróság elé is kerülhetünk. Rudolf Péter színművész végtörlesztési ügye megmutatta, milyen csapdák rejlenek a meggondolatlan blogolásban. Mikor kerülhetünk veszélybe?
A meggondolatlanul közzétett és csaknem 24 órán át elérhető információ nem maradt következmények nélkül. A sajtó felkapta az ügyet, a színművész pedig panaszt tett a pénzintézetnél. Úgy tűnik, a kellemetlenség ellenére nem tervez pert. A férfi azóta felmondott a banknál - ám amennyiben a színész perre vinné az ügyet, a fecsegő jogtanácsos milliós nagyságrendű pénzbüntetést és akár két év börtönbüntetést is kaphatna.
Bizalmas információk nyilvánosságra hozataláért szintén a munkahelyével fizetett egy kiadóvállalat munkatársa is néhány évvel ezelőtt: Ő a kiadó termékeit és egyik tini magazinjának fiatal olvasóközönségét ócsárolta blogjában a nyilvánosság előtt...
A facebookon ócsárolták utasaikat cégüket és utazóikat
Nemzetközi színtéren már több a példa a meggondolatlan internetes fecsegés miatti elbocsátásra. A brit Virgin Atlantic Airlines több alkalmazottját is a Facebookon közzétett információk miatt rúgták ki. A dolgozók a közösségi oldalon egymás között többször is kritizálták a céget, az utazóközönséget, a tisztaságot és a gépek műszaki-biztonsági állapotát is - és ekkora presztízsveszteséget már nem hagyhatott megtorlatlanul a légitársaság.
Táppénzen netezni sem javasolt
Betegséget füllenteni, de közben ”aktív online” életet élnit sem kifizetődő. A svájci Nationale Suisse biztosítótársaság egy munkatársnőjét azért bocsátották el, mert egyértelműen kiderült, hogy betegsége alatt is aktívan jelen volt a világhálón. Nem fogadták el érvként, hogy csak iPhone-járól nézett fel időnként a Facebookra.
Jogászok szerint várhatóak még hasonló ügyek, ugyanis a technika fejlődésével sokkal szélesebb körhöz és gyorsabban juthatnak el az információk, a netezők felelősség- és veszélyérzete pedig nem nő ezzel párhuzamosan.
Hogy miért szankcionálható a dolgozó? ”A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló viselkedésével nem sértheti a munkáltató üzleti érdekeit”- magyarázza Dr. Sipos Márta ügyvéd, munkajogász. A szakember szerint tipikusan ilyen jogsértés lehet például a munkavállaló részéről a banktitok továbbadása illetéktelen harmadik félnek vagy a cég bizalmas információinak kiadása a konkurenciának. Ilyen lehet például az is, ha új termékről, szolgáltatásról, termékfejlesztésről, üzleti tervekről közöl meggondolatlanul bizalmas információt a munkavállaló illetéktelen személyeknek. Aki ilyet tesz, annak számolnia kell a következményekkel: felmondással, kártérítéssel, sőt súlyosabb esetben büntetőper is lehet belőle.
Nem megoldás a szigorú munkahelyi netes policy
A cégek mindennek gyakran épp a munkahelyi internethasználat szabályozásával szeretnék elejét venni. ”Egyre több helyen monitorozzák például a levelezést, korlátozzák bizonyos oldalak, alkalmazások letöltését és határozzák meg a munkavégzéshez használható weboldalakat. Mindez munkajogilag rendben van, amennyiben a munkavállalókat erről írásban tájékoztatják, ha hozzáférhető a cég informatikai szabályzatában”- jegyzi meg Dr. Verebics János munkajogász, internetjogász.
Ennek ellenére a munkáltató üzleti érdekeinek megsértése - amint azt láthattuk a fecsegő jogtanácsos esetében – az irodán kívül, a privát szférában is megtörténhet, de a jogsértés attól még jogsértés marad. Tanulság: a céges információkat mindig kezeljük szigorúan bizalmasan - mint ahogy a közösségi oldalakon, blogokon kommunikált tartalmakkal is csínján kell bánni.
Szalonképtelen személyes oldal: álláskeresőknek lehet csapda
Más a helyzet, ha publikus személyes oldalunkon szalonképtelen fotókat közlünk magunkról vagy ilyen megjegyzésket teszünk, mellette pedig megadjuk munkaadónk nevét. Ebben az esetben személyes jogunk a véleménynyilvánítás szabadságára erősebb, mint a munkáltató áttételes imázsvesztesége, utóbbit ráadásul a cégnek bizonyítani is kellene. Ennek ellenére főleg álláskeresőként ajánlott az óvatosság. Egyre több HR-es néz ugyanis utána a pályázónak a közösségi oldalalakon. Ha nem vállalható személyes oldallal talákozik, akkor nem hívja be állásinterjúra....
Takács Gabriella, 2012. január 11.