Minden második egyetemista dolgozik. Mik a legnépszerűbb munkák, mennyit lehet keresni?

Renáta január óta egy iskolában dolgozik, hétfőnként és keddenként zeneiskolásokat tanít. Éneklést és hangképzést oktat, az iskolába a volt tanára ajánlotta be. Nagyon szerette az egykori iskoláját és mivel az ajánlat jónak tűnt, így kihasználta az adódó lehetőséget. Renáta első tapasztalatai pozitívok, szívesen maradna az egyetem után is. Óraadóként dolgozik, óraszámai alapján kapja a fizetését, ami igencsak jól jön a tanulmányaihoz. Sok diák jár hasonló cipőben Magyarországon. 

Ellentmondó statisztikák

Az Eurostat adatai szerint a magyar diákok töredéke dolgozik a tanulmányai mellett, miközben minden negyedik európai fiatal vállal iskola mellett munkát. A 2023 őszén ismertetett adataik szerint ugyanis Magyarországon az egyik legalacsonyabb a diákmunkások aránya az Európai Unióban: amíg minden negyedik 15-29 év közötti, oktatásban résztvevő európai fiatal dolgozik tanulmányai mellett, addig – az uniós statisztika szerint – ebben a korcsoportban itthon ennek töredéke, mindössze 6 százalékuk foglalkoztatott, hazánkban azonban árnyalni kell a képet. A látszólagos ellentmondás mögött az áll, hogy Magyarországon a diákok többsége iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik, más országokban viszont nincs ilyen foglalkoztatási forma. Az Eurostat mind a 27 tagállamban egységes módszertannal dolgozik, ez pedig nem tekinti foglalkoztatásban állónak azokat a magyar tanulókat, akik iskolaszövetkezeteknél dolgoznak, csak a direkt munkaviszonyban állókat számolják bele. Innen az eltérés a statisztikában. Az iskolaszövetkezetek tapasztalata szerint itthon a felsőoktatásban nagyjából minden második hallgató dolgozik. Bár vannak olyanok, akik az utóbbi években enyhe csökkenő tendenciát tapasztaltak.

Hallgatók egész évben, diákok nyáron

Az iskolaszövetkezetek egész évben tudnak munkát biztosítani a dolgozni vágyó diákoknak. A felsőoktatási hallgatók élnek is ezzel: sokan egész évben vállalnak munkát, míg a középiskolásoknál – Magyarországon 16 éves kortól lehet munkát vállalni – a legnagyobb dömping tavasszal indul, akkor elkezdenek a diákok a nyári munkák felől érdeklődni. Mikor elindul a nyár az a csúcs, akkor rengeteg diák jelentkezik nálunk – mondta a HR Portálnak Barti Diána, a Pannon-Work Szövetkezeti üzletágvezetője. Hasonlók a tapasztalatai a Pensum Group diákmunka közvetítő cégnek is. „Az egyetemi hallgatók egész évben (tanévben) keresnek munkát, a tömeges jelentkezés a nyári szünet előtti 2-3 hétben, illetve a nyári szünet első két hetében tapasztalható. Míg év közben tipikusan a 16-25 év közötti diákok jelentkeznek, a nyári szünetre eltolódik az arány a 16-18 évesek felé – vázolja a tapasztalataikat Kurdi Ferenc, a Pensum Group PR és Marketingvezetője. 

A középiskolások év közben kevésbé aktívak a munkaerőpiacon, bár azért közöttük is van, aki hétvégi munkát keres, vagy rövidebb munkaidőben, délutános munkát, illetve alkalmanként, például négy órányit szeretne dolgozni hetente egyszer-kétszer délután. A szövetkezetek tapasztalatai szerint a diákok jellemzően a betanított munkák közül tudnak könnyen válogatni: az egyszerű operátori munkakörök, a könnyű fizikai betanított munka jöhet náluk szóba, amit tulajdonképpen bárki el tud végezni mindenféle képesítés nélkül. Népszerű az árufeltöltés, rengeteg helyen tudnak ilyen munkát adni, főleg a nagy kereskedelmi láncok üzleteiben. Ha nappali munkavégzésre jelentkezik a diák, akkor ezeken a helyeken a 18 év alattiakat is szívesen látják, a tapasztalatok szerint ők is szívesen mennek. 

A felsőoktatási hallgatók viszont inkább irodai munkát, adminisztratív-, vagy pénztárosi munkát szeretnének vállalni a tapasztalatok szerint. „Persze a népszerűség a lokációtól is függ: mi országos hálózat vagyunk 17 irodával, tehát könnyen lehet, hogy valami Győrben népszerű, de lehet, hogy Miskolcon viszont teljesen más a felkapott munka. A legnépszerűbb munkalehetőségek mindenesetre az árufeltöltés, a ruhabolti kisegítő munkák, a hostess-, az irodai-, az adminisztratív munkák és még a leltározás, ami nálunk nagyon megy” – mondta Barti Diána. A Pensumnál a koncertek, az idegenforgalmi munkák és sok esetben az egyszerű, de relatíve jól fizető áruházi munkakörök a lenépszerűbbek. Sokan mennek gyorséttermekbe is dolgozni, vannak diákszövetkezetek, akik szinte csak erre a típusú munkára vannak ráállva. Nyári szünet idején felkapott még a strandi munka, bár év közben az uszodák is kérnek diákokat, persze kisebb számban. „A diákok igényei nagyon változatosak: az idegenforgalomtól és a nagyobb sport- és zenei eseményektől kezdve a vendéglátáson át az ipari gyártásig, az áruházi munkákig, és a tervezői feladatokig terjed az ügyfeleinek köre” – osztja meg a tapasztalatait Kurdi Ferenc. „Előfordul olyan is, hogy a hallgatók kifejezetten azon a területen keresnek munkát, amit az egyetemen, vagy főiskolán tanulnak. Nem egy esetben találkozott a partnereink által leadott igény és a diák igénye, ebből jó együttműködések szoktak kialakulni” – mondta Barti Diána. Sokan közülük az egyetem után is ott maradnak a cégnél, ha mindkét félnek megelégedésére szolgált az addigi együttműködés. Gyakran előfordul, hogy ezek a fiatal munkavállalók keresnek meg bennünket a leendő diákmunkásokkal kapcsolatos megrendelésekkel. Ha egy diák gyakorlati helyet keres, vagy gyakornoki munkát szeretne, nekik is tudunk segíteni – teszi hozzá az üzletágvezető. 

Szemmel látható összegek

A minimálbér összege december elseje óta 1534 Ft/óra, ez a nappalos bruttó minimálbért jelenti. Ez még ugyan nem olyan vonzó, de valójában 1600 forintos óradíjól indulnak a bérek, amire már úgy egész jól lehet toborozni a diákokat – tette hozzá Barti Diána. „Nyilván sok mindentől függ mennyit, de nagyságrendileg 1600 és 2000 forint közé tenném azt az órabért, amit meg tudnak keresni a diákok. Vagyis, ha nyolcórás munkával számolunk, akkor a fizetés könnyen elérheti a napi 15-16.000 forintot is, hozzátéve, hogy ez gyakorlatilag a nettó keresetet is jelenti, hiszen a 25 év alattiak nem fizetnek SZJA-t. Persze meg kell jegyezni, hogy munkahelyenként nagy a szórás a bérek között.

Tanulás és/vagy munka?

A tanulást a munkával nehezen, de azért össze lehet egyeztetni – mondja Kurdi Ferenc. Esti, délutáni műszakokban, hétvégén dolgoznak zömmel a középiskolás diákok, az egyetemisták ennél szabadabban, az előadásaik, szemináriumaik függvényében. Ha pedig egy adott napon éppen nincs egyetemi elfoglaltság, akkor a nap folyamán bármikor dolgozhat a hallgató – persze jó, ha ehhez rugalmasan tud munkát biztosítani a cég. A vizsgaidőszakokban viszont érezhetően megcsappan a létszám – teszi hozzá a PR és Marketingvezető. „A középiskolások legfeljebb 4 órás műszakot tudnak bevállalni délután, esetleg pénteken nyolcat, másnap úgysincs iskola, hétvégén viszont nagyon szeretnének dolgozni mert az az, ami nekik szabadabb. A felsőoktatási intézményben tanuló diákok akár heti két-három napot – hétköznapot – is szabaddá tudnak tenni a munkára, mert sokan úgy tömörítik össze az óráikat, hogy akkor legyen szabadidejük, amikor dolgozni szeretnének – összegzi tapasztalataikat Barti Diána. A kötetlen munkaidőt nagyon kedvelik a hallgatók.  „Vannak olyan partnereink, akik a 8-17 óráig tartó nyitvatartásukban heti 20 órában keresnek diákmunkást. Azt, hogy a munkát mikor végzi el, a diák oszthatja be, így a munkát hozzá tudja igazítani az iskolához” – teszi hozzá az üzletágvezető. 

Megbízható munkaerő

„A diákok semmivel sem megbízhatatlanabbak, mint a felnőtt munkavállalók. Persze ugyanúgy lehetnek betegek, vagy némelyikükkel előfordul, hogy nem akar elmenni dolgozni, például minden szó nélkül nem jelenik meg egy adott munkahelyen, viszont rengetegen vannak, akik nagyon jól dolgoznak és számtalan esetben a partnerünk jelzi, hogy szeretné főállásban foglalkoztatni a diákot, mert annyira jól dolgozik és annyira megbízható” – árnyalja a képet Barti Diána. Nagyon figyelünk arra is, hogy korrekt tájékoztatást kapjanak a diákok a leendő munkájukról, vagyis nem csak „a jót és a szépet” mondjuk el egy adott munkahelyről, hogy megelőzzünk olyan eseteket, hogy mivel nem tetszik a munka, ezért szó nélkül eltűnik vagy feláll a munkaidő közepén és eljön a diák, mert nem erre számított. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk ara, hogy a munka árnyoldalát, a nehézségeit is elmondjuk, azért, hogy ha így is elvállalja a feladatot, akkor szinte biztosak lehessünk abban, hogy ő valóban elvégzi és nem okoz csalódást sem nekünk, sem a partnereinknek. Vonzó lehet egy jól fizetett munka, de a diákmunkásnak tudnia kell, hogy ha például olyan helyre megy, akkor a műszak során „folyamatosan pörögnie kell, nem csak ücsörögni”, illetve előfordulhat olyan is, hogy a munkán túl össze kell söpörnie, vagy fel kell mosnia az üzletteret és akkor se lepődjön meg, ha ezt kérik tőle. A korrekt tájékoztatás mindenkinek segít, hogy azt vállalja be, amit tud is teljesíteni – tette hozzá az üzletágvezető.