Jelenleg nagyjából 8000 - 10 000 Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Ha az új idegenrendészeti törvény lehetővé teszi, akkor jövőre a többszörösére nőhet a számuk - nyilatkozta a HR Portálnak Rowena Paragas a Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítők szövetségének (PASEI) alelnöke, aki december elején Magyarországon és szerkesztőségünkben is járt. “Hype lett Magyarország körül a Fülöp-szigeteken az utóbbi egy évben” - fűzte hozzá. Hogyan néz ki a folyamat a másik oldalról? Mit érdemes tudni munkaadóként?

Hatalmas az érdeklődés: így látja a Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítő a magyar toborzást

Rowena Paragas 22 éve dolgozik az iparágban, a munkaerő-közvetítő cégek szövetségének (PASEI) alelnöke, a NYD International Placement Agency Inc. közvetítőcég alapító-ügyvezetője. Vállalkozása minősített magyar kölcsönzőkkel együttműködve jelentős számú filippínó munkavállalót közvetített Magyarországra az utóbbi másfél évben.



A toborzási szakértő elmondta, hogy Európában nagyjából 100 000 filippínó munkavállaló dolgozik elsősorban az egészségügyben, a gyártásban, a vendéglátásban és a logisztikában. Magyarországra eddig körülbelül 8000 - 10 000-en érkeztek főként a gyártó és az elektronikai szektorba minősített kölcsönzőcégeken keresztül.



“Nagy nemzetközi verseny megy a filippínó munkavállalókért. A fő vetélytársak Ázsiában Tajvan, Dél-Korea, a közel-keleti arab országok, Európában pedig Németország, az Egyesült Királyság, Ausztria és legújabban a magyar példát követve a közép-kelet-európai régió: Románia, Horvátország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia. Magyarország előnye a távol-keleti és arab országokkal szemben az európai elhelyezkedés, a katolikus vallás, az erősebb munkajogi védelem” - fűzte hozzá.



Rowena Paragas megjegyezte, hogy Magyarországon 95% a Fülöp-szigeteki vendégmunkások beválási aránya, ami rendkívül jónak mondható. Aki tíz fővel kipróbálja, utána 100-at rendel. Egy német cégvezető elmondta neki, hogy filippínó munkásaik átlagosan 30 százalékkal termelékenyebbek a többi ott dolgozóval összevetve.



Nyugat-Európa többet fizet, de...



Miért Magyarország? Ha csak a fizetéseket nézzük, akkor több ország is előttünk jár. Gyári összeszerelői munkásként a Fülöp-szigeteken régiótól függően nettó 250-300 dollárt lehet megkeresni, Magyarországon 550-600 eurónak megfelelő forintot, míg Nyugat-Európában 1500-1700 eurót. Ha azonban hozzávesszük, hogy Magyarországon ingyenes a szállás, a munkába járás és kapnak a dolgozók étkezési támogatást is, akkor már nem akkora a különbség. Rowena Paragas úgy látja, sokat számít az, hogyan adja el a közvetítőcég az országot a jelölteknek, miként orientál. Például a döntésnél sokat nyom a latba, mennyire "biztonságos" az adott ország, hogyan bánnak ott a vendégmunkásokkal.



Németország és Ausztria elsősorban az egészségügyben, az idősgondozásban, a logisztikában a szakmunkák terén szívja el a filippínó munkaerőt, ebben Magyarország jelenleg nem versenyképes. Az egészségügyben a németek és az osztrákok által kínált 2400 eurót (közel 1 millió forint) nem tudják a magyar munkaadók megfizetni. Szakmunkásként a letelepedés és a családegyesítés is megoldható ellentétben Magyarországgal. Rowena Paragas úgy látja, hogy az osztrák bér 80 százalékát kellene adni, akkor lenne reális opció nagy számban a filippínók toborzása szakmunkás munkakörökbe.



Szigorú Fülöp-szigeteki állami szabályozás



A Fülöp-szigeteken szigorú szabályokhoz kötött a munkaerőexport. Az állam tudni akarja, hol, milyen körülmények között, mennyien és mennyiért dolgoznak. Az a magyar cég, amely filippínó vendégmunkásokat toborozna, csak akkreditált Fülöp-szigeteki partnerrel együtt teheti meg és magát is akkreditáltatnia kell. Erről a Milánóban működő Migrant Workers Office (MWO, korábbi nevén POLO) dönt, pozitív elbírálás után pedig a céget a Department of Migrant Workers kormányzati szervezet regisztrálja a Fülöp-szigeteken. Ha újabb vendégmunkásokat hozna egy cég, akkor arra újabb kérelmet kell benyújtani MWO-nak. Az MWO tisztviselői az akkreditáció előtt akár személyesen is kiutazhatnak ellenőrizni a munkaadót. Mindez a filippínó munkavállalók védelmét szolgálja.  Az MWO a vendégmunkások érdekképviseletét is ellátja, 0-24 órás hotline-t üzemeltet, folyamatos tanácsokkal látja el őket, csalásokra, jogellenes gyakorlatokra hívja fel a figyelmet weboldalán. Azt is meghatározza, hogy mekkora munkabér kell minimálisan ahhoz, hogy jóváhagyja a Fülöp-szigeteki munkavállalók exportját. Ez jelenleg gyári betanított, konyhai kisegítő, takarítói, pincér munkák esetén havi nettó 550 euró (211 ezer forint), építőipari szakmunkáknál, különféle kékgalléros szerelőknél 700 euró (226 ezer forint), kamiosofőröknél 850 euró (323 ezer forint).



Az NYD mindkét akkreditációs folyamatban ingyenesen segíti magyar partnereit. Az első engedély megszerzése után már olajozottan működik a gépezet. Rowena Paragas úgy tudja, hogy a tervek között szerepel 2024-ben Budapesten is egy MWO-iroda nyitása (most a milánói az olasz, a magyar, a horvát, a szlovén és a román piacokat szolgálja ki, monitorozza).



A toborzási szakértő két súlyos hibára is felhívja a munkaadók figyelmet. Csak ott dolgozhat a Fülöp-szigeteki, ahová az akkreditáció szól, nem lehet más cégnek kölcsönadni (ezt a magyar jogszabály is tiltja), illetve közvetlenül harmadik országból - például Tajvan, Dél-Korea, Közel-Kelet - sem szabályos közvetlenül Magyarországra hozni filippínókat. Csak a Fülöp-szigetekről indítható el a folyamat. Természetesen a vendégmunkás csak magyar munkavállalási és tartózkodási vízummal léphet be Magyarország területére.



“Hype lett Magyarország körül a Fülöp-szigeteken az utóbbi egy évben. A nagy országok sem kapnak akkora figyelmet, mint Magyarország. Hatalmas az érdeklődés az álláskeresők részéről, és a turisták figyelmét is felkeltette az ország” - fogalmazott Rowena Paragas. “A Magyarország iránti figyelem felkeltésében és a gördülékeny ügyintézésben nagy szerepe van Tóth Titanilla nagykövetasszonynak és Rátkai Balázs konzulnak, hálásak vagyunk a munkájukért.”  



Persze a Magyarországon dolgozó filippínók is hírét keltik az országnak például a közösségi médiás posztokban, kommentekben. “Sokan sírnak örömükben, amikor magyar földre lépnek. Egyik első útjuk egy római katolikus templomba vezet. A tavasszal, nyáron érkezettek most láttak először havat életükben” - sorol néhány életképet a közösségi médiás élménybeszámolókból az ügyvezető.



Mi a sikeres toborzás titka?



A szakértő a munkavállalók felkészítését emeli ki első helyen. “Munkaadóként amit ígérünk, azt tartsuk be, fizetésben ne adjunk kevesebbet, mint amiben előzetesen megállapodtunk. A munkakörülmények és a lakhatás is legyen olyan, mint amilyennek bemutattuk.” A kölcsönzőcégek is felkészítik a kiválasztott jelölteket a magyar munkavállalásra, a kulturális különbségekre.



Magyarországon a munkába állva előfordulhatnak konfliktusok, félreértések. Szükséges ebbe bevonni a Fülöp-szigeteki közvetítőt és házon belül rendezni a problémát. “Ha megvan a jószándék mindkét részről, akkor szinte minden esetben gyorsan rendezhető az ügy. Azt javasoljuk a munkaadóknak, hogy elsőre ne büntessenek. Ha úgy érzi a filippínó munkavállaló, hogy fair módon kezelik, akkor nagyon lojális, hűséges lesz. Van egy welfare officerünk Manilában, aki folyamatosan figyelemmel követi a közvetítettek beilleszkedését” - jegyzi meg a HR szakértő, aki egy konkrét konfliktusforrásra is felhívja a figyelmet: magyarázzuk meg miért más a munkavállalók nettó fizetése Magyarországon a különféle kedvezményeknek köszönhetően. Ha csak azt látják a vendégmunkások, hogy ugyanazért a munkáért valaki nettóban többet, a másik kevesebbet kap, akkor abból sértődés és elégedetlenség lehet.



Felbukkannak hírek milliókra lehúzott vietnámi, indonéz, kirgiz vendégmunkásokról, akik még hazájukban súlyos összegeket fizetnek illegális közvetítőknek. A HR tanácsadó elmondta, hogy a Fülöp-szigeteki munkavállalótól legfeljebb egyhavi magyarországi munkabérének értéke kérhető elhelyezési díj címén. Ám a Responsible Business Alliance-hez (Felelős Üzleti Szövetség) tartozó munkaadók - ezek jellemzően amerikai, dél-koreai, német hátterű vállalatok -  ezt is kizárják, a munkaadó állja ezeket az extra költségeket.



Mennyire jellemző, hogy “eltűnnek” a filippínók Magyarországról? Rowena Paragas úgy látja, hogy vannak esetek, de jóval kisebb számban mint más ázsiai vendégmunkásoknál, 1-2 százalék országosan. A kevesebb eltűnéshez az is hozzájárul, hogy a filippínók munkakezdéshez szükség költségeit (repülőjegy, transzferek, közvetítési díj) a munkaadó fizeti. Megvan bennük az a gondolkodás, hogy “Te fizeted a jegyet, tartozom neked”.



Mi lesz jövőre?



Rowena Paragas 2024-ben munkaerőigényben az idősgondozásban, a vendéglátóiparban, a logisztikában, a gyártásban vár felfutást Magyarországon. “Ha lehet egy kívánságom: valahogyan gyorsítsák a magyar hatóságok a szakmai végzettségek elismertetését. Egy munkaadó nem engedheti meg magának, hogy 3 hónapon át fizessen egy vendégmunkást munkavégzés nélkül, amíg a végzettségét Magyarországon elismerik. Ezt 2-3 hétre rövidíteni kellene.”



“Azt hallottuk a magyar kormány képviselőjétől, hogy az első számú prioritás vendégmunkások tekintetében a Fülöp-szigetek. Azzal kalkulálunk, hogy jövőre többszörösére nő a filippínó vendégmunkások száma” - mondta az ügyvezető, aki a múlt kedden elfogadott új magyar idegenrendészeti törvény hatásairól még nem tudott nyilatkozni. Azzal zárta gondolatait, hogy “keep it open”, azaz tartsátok nyitva a kapukat.



A nyitóképen Rowena Paragas


 

« Összes hírünk