Újra pörög a felnőttképzés: mit és hogyan tanuljunk 2024-ben?

A Covid-időszak felforgatta a felnőttképzést is. Átmenetileg egyeduralkodóvá váltak a digitális csatornák, és akik szolgáltatóként ehhez nem tudtak elég gyorsan alkalmazkodni, azok jelentős piaci részt veszítettek. De soka változott a munkaerőpiac is, néhány éve az erős munkaerőhiány, majd az építőipari konjunktúra hullámzásaihoz kapcsolódó változó munkaerő-kereslet hatásai is jól láthatók a résztvevők visszajelzéseiből. A vállalati szintű gazdasági nehézségek pedig erősen nyomon követhetők a pénzügyi, kontrolling, költséggazdálkodási képzések iránt megnyilvánuló keresletben. A Sämling Üzleti Oktatási Központ évek óta gyűjti a képzésein résztvevő, vagy a képzései iránt az adott pillanatban még csak érdeklődők visszajelzéseit, véleményét a hazai felnőttképzés legjellemzőbb indikátorairól. A legfrissebb, 2023. év végi 1000 fős kutatásuk összesített adatait most a HR Portálon publikálják. Ezek érdekes betekintést adnak a felnőttképzésben résztvevők motivációiba.

Forrás: Sämling Üzleti Oktatási Központ

A képzésekhez kapcsolódó motiváció kiválasztásánál igen erősen dominál a munkavállalók jelenlegi szakterületén, munkakörében történő fejlődési igény (62 százalék), ami persze a későbbi váltás, vezetővé válás kulcslépése is lehet. Közel 17 százalék akar szakmaváltás, amikor beiratkozik egy tanfolyamra, bő 6 százaék pedig vezetői ambíciói miatt keres kurzusokat.

Bár a Covid-idején minden áttevődött az online térbe – sok céges tevékenység, bizonyos meetingek, háttértámogatás nyújtása stb. kényelmi vagy egyéb praktikus okokból meg is maradt a digitális platformokon – több dologban azóta visszatért az élet a korábbi kerékvágásba. Praktikus hát megnézni, mi a helyzet e téren a képzésekkel.

Forrás: Sämling Üzleti Oktatási Központ

Ahogyan a fenti ábrán látható, újra kiemelten fontos a leghatékonyabbnak tartott képzési forma, a személyes, tantermi oktatások iránti igény (46 százalék ezt részesíti előnyben), 30 százalék élő online képzésben szeret tanulni, 13 százalék bármikor elővehető e-learning tananyagból, míg minden tizedik válaszadó a munkahelyen szervezett csoportos képzésen. Azaz többségben vannak, akik élőben, személyesen szeretnek tanulni.

Mit hozott a környezet változása?

2021-től teljesen megváltozott a felnőttképzési rendszer, a hagyományos OKJ-s lista megszűnt, ezzel pedig eltűntek, összeolvadtak a korábbi képzések. A 766 szakmát tartalmazó OKJ-s képzéseket a 174 államilag elismert, iskolarendszerű alapszakma váltotta fel. 2022 december 31-én végleg búcsúzott az Országos Képzési Jegyzék alapján szervezett rendszer. A helyébe lépett új szisztéma lényege, hogy alapszakmát már csak a szakképzési centrumokban lehet szerezni. Az üzleti alapon működő felnőttképzőknél pedig – a korábbi OKJ-s tanfolyamok helyett – 73 részszakma és az úgynevezett programkövetelmények alapján folytatott félezernél is több szakképesítés közül válogathatnak az érdeklődők. A HR Portál Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnökét kérdezte az azóta eltelt egy év tapasztalatairól.

- Tavaly volt az első teljes év az OKJ-s képzések megszűnése után. Mik a tapasztalatok a felnőttképzésben, nagy törést szenvedett a terület?

- Zsuffa Ákos: A képzések rugalmasabbá váltak, a résztvevők többféle formában és időtartamban választhatnak képzést. A képzések tartalma modernebbé és gyakorlatorientáltabbá vált. Az adminisztratív terhek csökkentése jó irány lett, de van olyan terület – például a hatósági képzések - ahol dupla jelentési, adatszolgáltatási kötelezettség lépett életbe, viszont nem kell a bejelentéses képzéseknél feltölteni az ütemezést.

- Változott-e ez az elmúlt egy-másfél évben, vagy “beállt a szektor”?

A kezdeti zavarok után a szektor kezdett „beállni” ahogy az intézmények, a képzők és a résztvevők egyaránt alkalmazkodtak az új rendszerhez. A felnőttképzés piaca folyamatosan fejlődik, és új módszerek, illetve technológiák bevezetése segítette a stabilizációt. A képzőket ugyanakkor nehéz helyzetbe hozta az infláció, amelyet – a válság sújtotta potenciális résztvevői körre nem lehetett áthárítani. A magánszemélyek oldalán – a pályázatok érdemi elindulásáig – jelenleg visszaesés tapasztalható.

- Milyen lehetőségeik vannak most azoknak, akik szakmát akarnak tanulni/váltani?

Azok számára, akik szakmát szeretnének tanulni vagy inkább váltani, az iskolarendszer lehet megoldás. Ezen kívül többféle lehetőség áll rendelkezésre: új, piacközpontú képzések, online tanfolyamok, kompetenciafejlesztő programok, jellemzően hibrid/online, rugalmasan végezhető módon. Ezek hossza és ára változó, sok esetben a képzés időtartama néhány naptól, hónaptól akár egy-két évig is eltarthat. Ugyanakkor már a felsőoktatás is a rövidebb, specializáltabb képzések irányába mozdulnak példa erre az 1 éves mesterszak.

- Milyen képzések népszerűek?

Szakmai képzésen belül szakmacsoporti bontásban a Gazdálkodás és menedzsment, a Rendészet és közszolgálat, Mezőgazdaság és erdészet, illetve az Elektronika és elektrotechnika (részszakmák kapcsán még az Építőipar). A

gépkezelő (targonca, daru stb.) képzések most is népszerűek a cégek és a magánszemélyek esetén egyaránt, ezeket a képzéseket döntően a felnőttképzők végzik és néhány hét alatt elvégezhetőek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint 2022-ben több mint 100 ezer ember vett részt felnőttképzésben. A legnépszerűbb képzési területek közé tartozott a szoftverfejlesztés, a kereskedelmi ismeret, a pénzügy és a marketing. Nemzetközi aspektusban a McKinsey „The Future of Work in Europe” tanulmánya szerint az olyan magasabb szintű készségeket igénylő munkakörök iránti növekvő keresletet, mint az informatikai, pénzügyi szolgáltatások, ingatlan és oktatás. Nemzetközi trendek pedig azt mondják, hogy a következő öt évben a következő területeken lesz nagy kereslet a munkaerőre: mesterséges intelligencia, gépi tanulás, adatelemzés, közösségi média, szoftverfejlesztés, környezetvédelem, egészségügy, oktatás.

- Milyen területekről mire mennek át az emberek?

Néhány példa: gyártásról IT és technológiai szektorba: a gyártóipari munkások gyakran váltanak az IT és technológiai szektorokba, ahol a programozás, adatkezelés és hálózatkezelés készségei hasznosak. Pénzügyi szektortól a digitális marketing felé: A pénzügyi szakemberek, mint a banki alkalmazottak és könyvelők, átmennek a digitális marketing és e-kereskedelem területeire, ahol az elemzési készségeiket használhatják fel.

- Hol van kereslet a végzősökre?

Blue, azaz kékgalléros szektorban egyre inkább. Komoly konkurenciát jelentenek a harmadik országbeliek. Ipari szakmákban tapasztalták képzők, hogy a képzett pl. filippinó vendégmunkások erősebb képzési háttérrel érkeznek. A munkaerőhiány miatt a szervezetek belső munkaerőpiaca lehetőségeket ad, mint potenciális munkaerő, így a belső képzések/átképzések is egyre népszerűbbek. A most végzősöknél, akikben nem csak a tudás van meg, hanem a klasszikus kompetencia modell alapján készség/képesség/attitűd, azokat bárhol felszívja a munkaerőpiac.

- Mire lehetnek jók az online certificate-k?

A „mikroképzések”, mikrotanúsítványt adó képzések – számos előnnyel járhatnak munkavállalói és munkáltatói szempontból is. Munkavállalói szempontból előnyös hiszen új, gyorsan megszerezhető készségekre tesz szert, amely hatékonyabbá teheti a munkáját; segíti a karrierutat, új pozíciók betöltését, átképzést; igazolja a tanulási eredményeit, amely előnyt biztosíthat a munkerőpiaci versenyben.  Munkaadói szempontból is előnyökkel jár, bizonyítják a munkavállalók készségeit, tapasztalatait, ami segíti a toborzást, teljesítményértékelést; ösztönzik a munkavállalókat a folyamatos tanulásra és fejlődésre; a cég munkaerő-piaci versenyképességet javítják, segít megtartani a legjobb munkavállalókat és vonzani az újakat. Összességében a mikrotanúsítvány egy rugalmas és költséghatékony módja annak, hogy a munkavállalók új készségeket és tudást sajátítsanak el, és a munkáltatók értékeljék a munkavállalók készségeit és tapasztalatait. A mikrotanúsítványok egyre nagyobb teret nyernek a munkaerőpiacon, és várhatóan a jövőben még fontosabb szerepet fognak betölteni.