A gazdasági válság idején viccek keringtek arról, hogy a munkavállalói kínálat felé eltolódott állás-piacon mennyire elszaladt a ló a munkáltatókkal, és ezáltal akár több emberre is elégnek látszó ismeretanyagot követeltek a jelentkezőktől. Ennek része volt az is, hogy olyan állások betöltését is nyelvvizsga-bizonyítványhoz kötötték, amelyek esetében a korrekt munkavégzéshez nem volt szükség nyelvtudásra.
Akkor ez a kiválasztás eszköze volt, hiszen a meghirdetett állásokra extrém mennyiségű jelentkezés érkezett be. Napjainkban azonban helyreállt a rend, ahol (papírral vagy anélkül) nyelvtudást kérnek, ott jó eséllyel szükség is lesz rá, használni is kell majd.
A nyelvvizsga bizonyítvány a megszerzett tudás objektív bizonyítéka (kellene, hogy legyen), de ezt mindenki tudja, hogy nem minden esetben van így. Akár szerencsénk volt a vizsga során, akár egykori valódi tudásunkat tükrözi, de évek óta nem volt alkalmunk használni a nyelvet, manapság nem érdemes „sumákolni”, mert a valós helyzet nagyon hamar kiderül és pórul járhatunk.
Mit bizonyít a nyelvvizsga?
A nyelvvizsga-bizonyítvány (ha nem az Ecserin vásároltuk), természetesen mindig is bizonyítani fogja azt, hogy egy adott nyelvet meghatározott mértékig elsajátítottunk. Ez – a vizsgák természetéből adódóan – gyakran nem feltétlenül azt jelenti, hogy valóban gördülékenyen alkalmazzuk is az adott nyelvet, de azt tényszerűen alátámasztja, hogy adott nagyságú szókinccsel rendelkezünk és elsajátítottuk a nyelvtani szabályokat is.
Egyéni életút és persze beállítottság kérdése, hogy a közép vagy felső szinten elsajátított nyelvtudást alkalmazzuk-e a gyakorlatban, a használat részét képezi-e a mindennapjainknak. Sokan félénkek, nem mernek megszólalni akkor se, ha alkalmuk lenne rá, másoknak egyszerűen nincs szükségük az adott nyelv használatára, és a tudás egy idő után avul, porosodik, rozsdásodik.
A jól karbantartott, élő nyelvismeret, főleg nyitott és bátor temperamentummal párosulva a bizonyítvány megszerzése után ugyanazt vagy éppen még magasabb szintű nyelvtudást takarhat, mint a vizsgák letételekor.
A vizsga típusa sem mindegy, hiszen az eltérő vizsgázatóhelyeken, eltérő rendszerekben más és más feladatok elvégzése révén szerezhetjük meg a bizonyítványt. Kérdés, hogy a munkáltatók mennyire vannak tisztában ezzel, de azonos kvalitásokkal rendelkező jelöltek esetében ez perdöntő is lehet.
Hogyan keress állást?
+ indíts egy álláskeresést a kívánt pozíciónév/készség és a város megadásával, majd pályázz az állásokra
+ állíts be e-mailes állásértesítőt, hogy elsőként értesülhess a keresési feltételeidnek megfelelő,
friss állásokról (e-mail címedet a találati listában a jobboldali oszlopban adhatod meg)
+ töltsd fel önéletrajzod - így a munkaadók is megkereshetnek állásajánlataikkal
A valódi nyelvtudás számít
A fejvadász azt javasolja, hogy akármennyire is törekszünk arra, hogy az önéletrajzunk vonzó legyen, minden esetben olyan nyelvtudás-szintet írjunk bele, amelynek valóban birtokában vagyunk. Ha ez nagyon eltér a rendelkezésünkre álló bizonyítványban foglaltaktól, akkor azt is hozzá tehetjük, hogy készek vagyunk egy ismétlő tanfolyamon felfrissíteni a tudásunkat vagy éppen egy adott szakterülettel bővíteni a meglévő szókincsünket.
Évek óta elhanyagolt nyelvtudással nem érdemes olyan cégnél állást megpályázni, ahol a belső kommunikáció az adott nyelven zajlik vagy ahol a munka mindennapos eszköze a kérdéses nyelv. Ennek a szempontnak a figyelembe vétele olyannyira fontos, hogy napjaink munkáltatói hajlandóak eltekinteni a nyelvvizsga-bizonyítványtól, ha a jelentkező a felvételi során tanúbizonyságot tesz arról, hogy birtokolja az adott nyelvet a munkakör betöltéséhez szükséges szinten.
Azon munkakörök felvételi folyamatai során, amelyekhez elengedhetetlen egy bizonyos nyelv ismerete, amúgy is számíthatunk arra, hogy tesztelni fogják a nyelvtudásunkat. A felvételi beszélgetés során mindenképpen érdemes kinyilvánítani a nyitottságunkat arra, hogy fejlesszük a nyelvtudásunkat (vagy ha épp nincs nyelvvizsgánk, akkor a munkába lépés után hamarosan megszerezzük azt), vagy éppen a szükséges irányban kibővítsük, csiszoljuk azt.