Az iskolaszövetkezet révén történő munkavállalás nagy előnye, hogy a szövetkezet stabil pozíciója és nagyobb jogi súlya révén hatékonyabban biztosíthatja a diákok érdekképviseletét, mintha egymagukban próbálnak érvényesülni a munkaerőpiacon.
Régebben az iskolaszövetkezeti tagság mellett a fiatalok munkáltatói szerződést köthettek az iskolaszövetkezettel, amely biztosította a számukra a munkát és képviselte őket a munkáltató felé. 2016-ban azonban megváltoztak az iskolaszövetkezeti munkavégzés feltételei. Innentől kezdve az ilyen jogcímen létesített munkaviszonyra már nem a Munka Törvénykönyvének (Mt.) szabályozása, hanem a Szövetkezeti Törvény (Szövtv.) paragrafusai az irányadók.
Napjainkban az iskolaszövetkezettel kötött tagsági szerződés tartalmazza az iskolaszövetkezeti munka feltételeit (a szolgáltatás fogadójának megnevezése, a konkrét feladat leírása, a tag díjának összege, a további juttatások és a kifizetés időpontja, a feladat teljesítésének helye és időtartama). A tagsági szerződésre egyaránt érvényesek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a Mt. szabályai.
Az iskolaszövetkezet tagja kizárólag nappali tagozatos diák lehet. Az iskolaszövetkezetnek nincs bejelentési kötelezettsége, a szolgáltatás fogadóját nem terheli adófizetési kötelezettség, a munkavállalóra nézve nem keletkezik biztosítotti jogviszony, így járulékokat sem kell fizetni. A 15% jövedelemadó-fizetési kötelezettség azonban ebben a munkavállalói jogviszonyban is fennáll.
Az iskolaszövetkezeti munkavállalásra kétféle díjazási minimum vonatkozik: az egyik az iskolaszövetkezet számára fizetendő szolgáltatási óradíj, a másik a munkavállalói bérminimum. Az utóbbi megegyezik a mindenkori minimálbérrel, az előbbi pedig a bérminimum 1,178-szorosa.
A pihenőidő szabályai is kissé eltérnek a többi munkavállalási formáétól. Ha a munkavégzés a napi hat órát meghaladja, 20 perc, ha a napi kilenc órát is meghaladja, összesen 45 perc munkaközi pihenőidőt kell a fiatal számára biztosítani. Ha a munkavállaló két egymást követő napon dolgozik, az előző munkaidő vége és a következő kezdete között minimum 11 órának el kell telnie.
Diákmunka a monster.hu oldalon >>
A szabadságolás általános szabályai
Szabadság kérdéséről a munkaviszonyban beszélhetünk (megbízási jogviszonyban pl. nincs), de a munkavállaló részére akkor is jár, ha nem dolgozik egész évben vagy éppen hosszú távon, folyamatosan.
A szabadság általános szabálya szerint a munkavállalónak évente 20 nap szabadság jár, ehhez jönnek az életkornak megfelelő számban a pótszabadság-napok. A 18. életévét még be nem töltött munkavállalónak éves szinten 5 nap pótszabadság jár, amelyeket az naptári évnél rövidebb munkavállalás esetén időarányosan le kell osztani, és biztosítani kell számára. Így például, ha egy fiatal a nyári időszakban 1 hónap időtartamban vállal munkát, akkor 20+5/12, azaz 2 nap szabadság jár neki.
Általában a rövid munkavállalási időszak miatt a nyári munkások számára nem szokták kiadni a szabadságot (vagy sok esetben nem is kérik), hanem az elszámolás során a neki járó napok pénzen megváltásra kerülnek.