Felgyorsult és szélesedő látókörű világunkban a képzettség és sokoldalúság rendkívüli módon felértékelődött. A különféle készségek és képességek elsajátításának határa egyértelműen egyre korábbra tolódik (lásd többnyelvű és egyéb készségfejlesztő programokkal dolgozó óvodák, sőt bölcsődék), de évek-évtizedek óta látható az is, hogy a szakiskolák elvégzése, diploma megszerzése nem a végállomás a tanulási folyamaton átvezető, majd karrierbe torkolló úton.

Mikor tanuljunk tovább és mennyit?

Egyértelműnek tűnik, hogy egy munkavállaló vagy karrierépítő fiatal és idősebb ember számára a sokoldalú és magas szintű képzettség előnyt jelent. Ez azonban nem egyenes arány (minél képzettebb valaki, annál jobb szakember), hiszen bizonyos ponton túl az elméletben megszerzett tudást gyakorlattá kell fordítani, sőt vannak olyan tudáselemek, amelyek csak a gyakorlattal sajátíthatók el.


A diplomahalmozás nem feltétlenül vezet el a csúcsra


A szakképzettség mértékét nem a megszerzett papírok számából ismerhetjük meg. Sokkal fontosabb ennél a mozgatórugó és az, hogy mit kezd az ember a megszerzett tudással. Természetesen nem hasonlítható össze az az ember, aki annyira szereti a szakmáját, hogy minden lehetőséget megragad a szaktudása csiszolására és az a fiatal, aki 30 évesen is a mamahotelben él, és főleg azért megy egyik iskolából a másikba, hogy ne kelljen munkába állnia (vagy hogy elfoglalja magát).


Vannak olyan elhivatott szakemberek (például üzletkötők), akiknek választott sokoldalú hivatása nem csak lehetővé teszi, de igényli is, hogy egymást követő tanfolyamokon, különféle részterületen képezzék magukat (pl. üzleti jog, kommunikáció, pszichológia stb.). Más szakmákban (mint különféle tudományok, technológiai, informatikai területek) annyira gyors az innováció, hogy a folyamatos továbbképzés ahhoz szükséges, hogy a szakember lépést tudjon tartani választott területével. Ez általában akkor hatásos és működőképes hosszú távon, ha a tanulás mellett dolgozik is az illető, így a megszerzett tudást azonnal hasznosítani is tudja, elmélyítve és integrálva a megszerzett ismereteket.


Hogyan keress állást?


+ indíts egy álláskeresést a kívánt pozíciónév/készség és a város megadásával, majd pályázz az állásokra
+ állíts be e-mailes állásértesítőt, hogy elsőként értesülhess a keresési feltételeidnek megfelelő,     friss állásokról (e-mail címedet a találati listában a jobboldali oszlopban adhatod meg)
+ töltsd fel önéletrajzod - így a munkaadók is megkereshetnek állásajánlataikkal

Mi áll a kényszeres tanulás hátterében?


Gyakori, hogy a diplomahalmozás hátterében teljesítménykényszer áll, amelynek kompenzációjaként lobogtathatjuk a papírokat. Csak arról felejtkezünk el, hogy ez egy helyben toporgás egy nyitott kapu előtt. Ha nem lépünk tovább az út másik felére, amely az igazi örömöket és sikereket tartogatná számunkra, a dolog öncélúvá válik. A megszerzett tudás pontos és alapos alkalmazása vagy éppen a fejünkben felhalmozott ismeretek kreatív újrarendezése eredményeként jelentkező szakmai sikerek adják a tanulás értelmét, nem a papír. Az önállóan megkezdett, majd kitartóan folytatott út egyébként is gyarapítja szakmai tudásunkat és főleg gyakorlati ismereteinket.


Hogyan rendszerezzük a tudásvágyunkat!


A papírhalmozásnak nevezett jelenségnek van egy olyan formája is, amelynek az áll a hátterében, hogy emberünk képtelen eldöntetni, hogy mi akar lenni. Az első szakma elsajátítása után választ egy másikat, majd a következőt, és így tulajdonképpen – annak ellenére, hogy folyamatosan tanul – nem merül el egyik szakterületben sem igazán. Ennek hátterében határozatlanság, az önismeret hiánya vagy önbizalomhiány áll.


A karrierépítés alapvető lépése önmagunk megismerése. Ez egy picivel korábban kellene hogy történjen, mint a „mi akarok lenni ha nagy/idősebb leszek” kérdés feltevése, de sosem késő bármikor elkezdeni. Az önismeret segíthet különválasztani a hivatásunkat és a nem hivatásként folytatandó, hobbiként az életünkbe integrálható érdeklődéseket. Ha megvan a szakma, amelyet szeretnénk megtanulni, érdemes már a kezdet kezdetén felmérni, hogy milyen lépésekben (alapképzés, másoddiploma, tanfolyamok, továbbképzések, szakképzések, konferenciák) szerezhetjük meg és teljesíthetjük ki a tudást, amelyet a használni szeretnénk. A legcélszerűbb, ha ebből egy tervet készítünk, majd ezen haladunk végig, természetesen a kellő rugalmassággal, ami az aktuális tanulmányi kínálatot is figyelembe veszi.


Természetesen emellett lehetőség nyílhat arra, hogy a választott szakmánktól független területeken is tovább képezzük magunkat, de azzal mindenképpen legyünk tisztában, hogy ez nem fog hozzájárulni az előrelépésünkhöz, legfeljebb a látókörünket szélesítheti.


 

« Összes hírünk