Meghökkentően csekély a magyar fiatalok vállalkozási hajlandósága. Hazánkban a 2,3 millió, 15-34 év közötti fiatal alig 3,7 százaléka vezet valamilyen vállalkozást a KSH 2010-es összesítése szerint – így összesen csak 87 700-an vannak a fiatal vállalkozók. Az Európai Unióban a fiatalok csaknem 9 százaléka vállalkozik.
”Az elmúlt években több kutatásunk volt, amelyben fiatalok karrierrel, jövővel kapcsolatos elképzeléseit vizsgáltuk. Ezek egyikében diploma előtt álló villamosmérnököket, informatikusokat kérdeztünk arról, mennyire lenne számukra vonzó perspektíva vállalkozás indítása. Kiderült, inkább kiszámítható karrierre törekszenek valamelyik multinacionális vállalatnál” – mondja a szociológus, aki hozzáteszi a vállalkozó fogalmához gyakran negatív sztereotípiák - műveletlenség, csalás, urambátyám viszonyok, ügyeskedés, kiskapukeresés - társultak az elmúlt évtizedekben. Mindez elhomályosította a fogalom igazi, pozitív jelentését, sokakat eltántorítva ettől az életstílustól. Miközben az igazi üzletember kreatív, innovatív személyiség, aki hatékony és társadalmilag is hasznos ötleteken keresztül valósítja meg magát, teremt egzisztenciát a családjának, munkahelyet másoknak, miközben pedig megbecsült, elismert tagja a társadalomnak is.
Működő modell (1.): belépés családi vállalkozásba
A gond az is, hogy kevés a sikersztori – épp ezért az eredményeiket saját jogon elérőkre is gyakran tekint a külvilág gyanakodva. Pozitív példák szerencsére így is akadnak. A harmincas éveiben járó Mészáros József például édesapjával közösen ügyvezetője a lassan hat generációra visszatekintő családi borászatnak. A fiatalember főiskolásként még csak részmunkaidőben kapcsolódott be a balatonfüredi Mészáros Pince és Borház működtetésébe.
Ahhoz, hogy teljes időben, szakemberként is részt vegyek a vállalkozás működtetésében, el kellett végeznem Ausztriában, Kremsben egy 2 éves bormenedzserképzést. Ez sokkal alaposabb képzést biztosít, mint a hasonló hazai iskolák, tanfolyamok - tulajdonképpen a tőkétől a szőlő borospohárba kerüléséig minden mozzanatról és munkafolyamatról részletesen tanultunk, még a sommelier munkájáról is.”
József a borászatban leginkább a szakma sokoldalúságát kedveli. ”Nagyon sok területhez kell valamennyire érteni ahhoz, hogy valaki tényleg jó szakember legyen. A borász egyszerre kicsit biológus, kémikus, ács, de figyelnie kell az időjárást, emellett a különféle talajfajták ismeretében sem árt otthon lennie”- magyarázza.
A családi vállalkozás működtetésének természetesen megvannak a maga speciális kihívásai is.”Meg kell tanulni kezelni, hogy akár bánat, akár öröm éri a családot, az egész biztosan mindenkire hatni fog és ez bizony erőteljesen meghatározza a hangulatot”.
Nehezebb az újításokat keresztülvinni
A generációs ellentéteket gyakran az okozza, hogy a családi vállalkozás fiatalabb tagjai szívesebben modernizálnának és vezetnének be különféle újításokat a biztos siker reményében – a szülők korosztályát viszont nem mindig könnyű meggyőzni arról, hogy érdemes belevágni, mert jó lesz a végeredmény. ”Évek óta szerettem volna meggyőzni édesapámat arról, hogy a szüretet követően célszerű lenne fennhagyni a tőkéken egy rész olaszrizlinget és később leszüretelni, mert így finomabb bort kapnánk végeredményként. Csakhogy ő hajthatatlan volt. Végül egy véletlen sietett a segítségemre, az a bor vásárlóink egyik kedvence lett” – meséli Mészáros József.
Működő modell (2.): informatikai start up
Persze nem mindenki van abban a helyzetben, hogy készen kapott mintát követhet. Nekik gyakorlatilag úttörőként, a nulláról építkezve kell meghódítaniuk a terepet. Ilyen úttörő Domonkos Ervin is. A 28 éves, elsőgenerációs fiatal vállalkozó tavaly kezdte online marketing vállalkozását. Vállalkozók internetes jelenlétét tervezi meg a kezdetektől a legaprólékosabb részletekig. Eddig közel 40 ügyfele volt. Ma már két alkalmazottat foglalkoztat, de további bővüléseket tervez, állandóan újabb és újabb ötleteken töri a fejét.
Tévhit a ’jó helyen, jó időben lenni’
Domonkos Ervin úgy tapasztalta, számos tévhit is visszavetheti a vállalkozót. Ilyen például a pénz hiányára hivatkozás. ”Sokan azt hiszik, hogy egyetemistaként eleve kudarcra vannak ítélve, ha elkezdenek vállalkozni, ezért inkább meg sem próbálják - pedig nappalisként még sokkal kedvezőbb feltételekkel indulhatnának, mint később, család, gyermek és kedvezőtlenebb járulékfizetési feltételek mellett.”
Gyakori a ”jó időben és jó helyen” ismert szlogen misztifikálása is. ”Ezt sokan félreértelmezik. Úgy vélik, a siker kizárólag véletleneken múlik és semmi köze hozzá az emberi erőfeszítésnek, tehetségnek és felkészültségnek. Ez nem igaz. Top-kategóriás üzletemberek szerint a siker helyes definíciója sokkal inkább az, hogy ”a szerencse a felkészültség és a lehetőségek találkozása. Tévhit az is, hogy csak azok az ötletek állják meg a helyüket a piacon, ahol a terméknek nincs konkurenciája.”
FIVOSZ, a közösségépítő
A”fiatal vállalkozások” elindításához ad segítséget a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) is. A három éve alakult szervezetnek jelenleg 500 tagja van és országszerte tartott rendezvényeiken is több ezer (4-5 ezer) fiatal fordul meg évente. A fiatal vállalkozók palettája és tevékenységi köre széles: webfejlesztő, könyvelő, étteremtulajdonos, oktatásszervező cég – érdekességként sírköves is akad közöttük. Kovács Patrik alapító-elnök célkitűzése mentorprogramokkal, előadásokkal, útmutatókkal, közös fórumokkal közösséget kovácsolni, ahol az üzleti kapcsolatépítésre is nagyszerű lehetőség nyílik.
Takács Gabriella, 2011. szeptember 8.