Nyelvvizsga nélkül is kiadható diplomákat követelne a felsőoktatástól egy hazai egyesület. A fejvadászok úgy látják: egyáltalán nem megvetendő a kötelező nyelvvizsgázás intézménye. Persze csak akkor, ha tényleges nyelvtudás is társul hozzá. Az állásinterjún ugyanis nem húz ki a csávából a tudás nélkül lobogtatott nyelvvizsgapapír. Ha hirtelen idegen nyelvre vált az interjúztató, gyorsan kiderül az igazság.

Erre jó a nyelvvvizsga az álláspiacon

Hogy mit szólnak ehhez a munkaerőpiac „kapuőrei”, a személyzeti tanácsadók és a HR-esek? Körképünkből kiderül, vegyes érzelmeket keltett a javaslat. A többség nem tartja megvetendőnek, hogy a fiatalok nyelvtudása valamilyen szinten, tárgyszerűen megmérettessen. Még akkor sem, ha a hazai vizsgarendszer nem a legtökéletesebb és nem mindig a kommunikációképes tudásra fekteti a hangsúlyt.

”Nemrégiben egy, az önéletrajzában felsőfokú angol nyelvtudást feltüntető férfit kezdtünk el interjúztatni idegen nyelven. A meglepetés ezután következett. Ugyanis amikor az interjú elején megkérdeztem tőle, elfogad-e egy pohár vizet, pánikszerűen felkapta a táskáját és kimenekült az irodából, annyira váratlanul érte az idegen nyelven feltett kérdés. Egyébként elképzelhető, hogy lehetett valamikor nyelvvizsgája, csak nem tartotta karban a tudását. Így persze el is felejtette a nyelvet” - engedett bepillantást az állásinterjúkon nem is olyan ritkán előforduló szituációba Kovács Erzsébet, az Riss & Partners tanácsadója.


Megrettennek az interjún az angol nyelvre váltáskor


Hasonló tapasztalatokról számolt be Katona Izabella, a Human Matrix ügyvezetője is. A HR mellett angoltanári diplomával is rendelkező tanácsadó becslései szerint 10 pályakezdő fiatalból 6 komolyan zavarba jön az állásinterjún, amikor nyelvtudásáról kell számot adnia. Mint mondja: a sablonos bemutatkozásig még eljutnak valahogyan, de sok, papír szerint középszintű nyelvtudású fiatal megretten, amikor önálló mondatokat kell formálnia az adott idegen nyelven. Gyakran előfordul az is, hogy a hirtelen idegen nyelvűre váltott beszélgetés hallatán a fiatal inkább kérne egy két nappal későbbi időpontot, hogy "hadd nézze át addig ezeket a dolgokat egy kicsit jobban."

A kötelezően leteendő nyelvvizsgát inkább alapnak kell tekinteni, amit javasolt a későbbiekben, magánszorgalomból is tovább fejleszteni. A szakember úgy látja, hogy a piacképtelen, kizárólag a diploma megszerzését szolgáló - például eszperantó vagy lovári - nyelvvizsgáknak a karrierépítés szempontjából - leszámítva esetleg a nyelvészi pályára készülőket - nincs sok értelmük.


Meg kell méretni a tudást

A szakember a kötelező nyelvvizsga ellen tiltakozó szülőkkel kapcsolatban sem kozmetikázza túlzottan a véleményét. ”A jelenlegi gazdasági helyzetben be kellene látni a szülőknek, mennyire meggondolatlan lépés szándékosan eltántorítani a fiatalokat a nyelvtanulástól. A kötelező nyelvvizsgázás eltörlésének javaslásakor ugyanis éppen ezt teszik. Ezzel azonban társadalmi és anyagi szempontból egyaránt megbecsült foglalkozásoktól, pályáktól vághatják el őket végérvényesen, hiszen ezeknek mindegyikében követelmény a nyelvtudás.”

Katona Izabella azért hozzáfűzte: a nyugat-európai országok többségében egyáltalán nem kérnek papírt a nyelvtudásról. Bőven elég ”csak” tudni az idegen nyelveket. Nem az a gond tehát, hogy a nyelveket egyébként kiválóan beszélő fiatalokat pusztán egy plusz vizsgastressztől óvnák meg a szülők. A probléma, hogy nem merik megmérettetni a tudást. Hiszen gyakran valóban nincs is mit megmérettetni…


Stabil nyelvi alapra jó a nyelvvizsga


Pethő Anikó, a főként mérnökök toborzásával foglalkozó Aarenson Consulting vezető tanácsadója is úgy látja: egyáltalán nem probléma a diploma kiadásának nyelvvizsgához kötése. ”Legalább megszereznek a fiatalok egy stabil nyelvi alapot, amelyre kedvüknek, idejüknek, energiájuknak megfelelően később magánszorgalomból lehet tovább építkezni. Igaz, sokan kellemetlen korlátozásként élhetik meg ezeket a kötelező elvárásokat, ám ez később mindenképp a javukra fog válni.” A szakember egyáltalán nem félti a hallgatókat a túlterheléstől. ”A nehezebb egyetemeken, főiskolákon számtalan olyan tanulmányi kötelezettségnek, vizsgakövetelménynek kell eleget tenni, amelyekhez képest a nyelvvizsga letétele nem jelenthet komoly ”megrázkódtatást” az életre készülő fiataloknak” - fűzte hozzá.


Csak a valós tudást tükröző nyelvvizsga ér valamit


Ennél némileg árnyaltabban fogalmaz Szekeres Katalin, a Manpower toborzási vezetője. ”Némi alapja van a nyelvtudást a vizsgapapírtól függővé tenni, hiszen erre a megmérettetésre is komolyan tanulniuk, készülniük kell a fiataloknak. De általában csak a nyelvtudást kötjük ki az álláspályázatoknál, a nyelvvizsga meglétét nem. Hiszen az állásinterjún egy-két tesztelési módszerrel gyakorlatilag percek alatt kideríthető, melyik jelentkező hogyan áll nyelvtudás dolgában.” Szekeres Katalin azt is hozzátette: nem lehet eléggé hangsúlyozni a használható nyelvtudás fontosságát. Véleménye szerint értékes nyelvtudás megszerzésére kell törekedni a pályakezdőknek. Amennyiben a nyelvvizsga is ezt támasztja alá, teljesen indokolt a megléte. Enélkül azonban nem sokat ér…


Takács Gabriella, 2009. július 30.


 

« Összes hírünk