Sok a tévhit és a misztikum a bróker szakma iránt. A milliós fizetések mára egy szűk kör számára elérhetőek. Nehezíti a pályakezdést, hogy a szakma iskolapadban nem tanulható ki. Szakmák mérlegen sorozatunkban a brókerekkel foglalkozunk.
Üvegfalú felhőkarcolók, méregdrága sportkocsik, vaskos bankszámla, folyamatosan szemmel tartott Excel-táblák, villámgyorsan váltakozó grafikonok. Mindemellett szinte mérhetetlen mennyiségű stressz - nagyjából ezek a képkockák villannak be a szakmát kevésbé vagy egyáltalán nem ismerőknek, amikor a brókerek világra gondolnak. A szakemberektől azonban megtudtuk: a hasonló előfeltételezések közül mára már leginkább a stressz és a változó grafikonok helytállóak. A vastag fizetési boríték és a csillogás azonban csak egy maroknyi csapatra jellemző.
Hírek gyűjtése reggeltől estig
Egy biztos - a brókerek hétköznapi menetrendje zsúfolt, a feladat egész napos készenlétet és nagyfokú koncentrációt is igényel. "Természetesen nálunk is létezik a napi, fix munkaidő. A globalizáció, a naponta fejlődő technikai újdonságok, az okostelefonok, a folyamatos online jelenlét korában azonban egy szakmáját és megbízásait komolyan vevő bróker már ébredés után a netet böngészi a legfrissebb piaci információkért - és gyakran még lefekvés előtt is vet néhány pillantást a tőzsdei grafikonokra"- enged bepillantást a szakemberek hétköznapjaiba Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. devizaüzletág igazgatója.
A brókervilág iránt élénk az érdeklődés, azonban az igazi probléma, brókernek nem lehet iskolapadban kitanulni. "Eddigi tapasztalataim alapján a szakma 75 százaléka élesben, piaci körülmények között sajátítható el; az egyetemek, főiskolák gazdasági képzései, vagy a brókertanfolyamok szinte sosem készítenek fel a szakmára a megfelelő mértékben. A területen az elhivatottság mellett nyitottnak kell lenni a folyamatos önképzésre is"- magyarázza Szántó András.
Telefonos értékesítőként dolgoznak a pályakezdők
Brókerré válni összetett, többlépcsős folyamat - a jelentkezőknek mindehhez végig kell járniuk a szakmai ranglétrát. “A területen pályakezdők általában telesales - munkatársként kezdik egy kereskedőháznál vagy brókercégnél. Juniorként az ügyfélszerzés az elsődleges cél és akár hosszú hónapok vagy akár évek is eltelhetnek ebben a pozícióban. Az értékesítőként indulóból aztán később segédüzletkötő lesz - majd a komplex, jogi, tőzsdei, matematikai és közgazdasági ismeretekből álló, tőzsdei szakvizsga letételét követően válik ténylegesen is brókerré" - magyarázza Greguss Csaba, a Grafton Recruitment ügyfélkapcsolati vezetője. Ezeket a lépcsőfokokat azonban egyáltalán nem mindenki képes végigjárni. “Sokan már az első pár hónapban kihullnak a rostán"-teszi hozzá. Az ágazat összetétele mindenesetre vegyes képet mutat. “A szakmában még vegyész vagy fizikus végzettségű is akad a zömében gazdasági végzettségű brókerek között."-mondja Greguss Csaba, aki úgy tapasztalta, hogy a pénzügy-számviteli és közgazdász szakok azért jó kiindulási alapot jelenthetnek a szakmabelieknél.
100 ezer forint a segédbrókernek
A válság ezt az ágazatot sem kímélte - így aztán a milliós álomfizetések mára egy szűk szakmai elit kiváltságává váltak, akik összesen alig vannak 10-en hazánkban. A kezdeti időszakban, a ranglétra legalsó fokán a brókerjelöltek havi nettó 100-150 ezer forintos fizetéssel, illetve plusz üzletszerzési jutalékkal számolhatnak. Jelenleg 250 ezer forint körül alakul a brókerek havi, bruttó alapfizetése - ehhez jönnek még az üzletszerzési jutalékok, a bónuszok. A jutalék összege általában a behozott üzlet értékének 5-10 százaléka körül mozog, ritkább eseben 3-5, míg máshol akár 20 százalék is lehet.
Takács Gabriella, 2012. június 21.