A kormány szerdán drasztikus keretszámcsökkentést fogadott el. Az idei 30 ezerről 10 480-ra csökkenti az államilag támogatott helyek számát és a részösztöndíjas képzés felé tolja a felsőoktatást (itt a képzési költség felét állja az állam). A jogi és közgazdasági pályára készülők csak önköltséges formában tanulhatnak.
Nem lesznek könnyű helyzetben a műszaki vagy természettudományos szakokra igyekvők sem, akikből Orbán Viktor miniszterelnök többet szeretne látni. Jövőre a kormány műszaki, informatikai és természettudományos területeken összesen mindössze 2850 államilag támogatott helyet hirdet meg. Ez az idén meghirdetett ösztöndíjas helyek nagyjából ötöde.
Igaz ugyan, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen nő a részösztöndíjas helyek száma (itt a "tandíj" felét kell fizetni). A műszaki területen 16 500, a természettudományos és informatikai szakokon 5400-5400 ilyen helyet hirdet meg a kormány. Ezek a képzések azonban jóval drágábbak, mint a közgazdász szakok kínálata.
Drága a mérnökképzés, sokat fizet a részösztöndíjas
Az origo.hu cikke szerint a Budapesti Műszaki Egyetemen például a villamos-, közlekedés-, vegyész- vagy gépészmérnöki képzés 325 ezer forintba kerül félévente. Egy részösztöndíjasnak tehát 162 500 forintot kell itt fizetnie egy félévben. Nagyjából ennyi pénzért tanulhatnak jogásznak vagy közgazdásznak teljes önköltségen a diákok, és még a hallgatói szerződést sem kell aláírniuk. Pécsen vagy Szegeden ugyanis például 175, illetve 176 ezer forint a jogi képzés teljes díja félévente.
Különösen nehéz lesz az orvostanhallgatóknak
Az orvos- és egészségtudományi képzésben is jelentősen, negyedével csökkenti a kormány az államilag finanszírozott keretszámot. Idén még 4600 ösztöndíjas hely volt, jövőre ez csupán 3450 lesz, igaz, emellé 1900 részösztöndíjas helyet is kínál a kormány. Az orvosok tanítása a legdrágább képzési forma, hiszen ehhez rengeteg eszközre, kísérleti tárgyra és laboratóriumra van szükség.
Debrecenben, Pécsett és Szegeden 950 ezer forintba, a budapesti Semmelweis Egyetemen 1 millió 20 ezer forintba kerül félévente a képzés, egy részösztöndíjas orvostanhallgatónak ennek a felét kell legalább 12 féléven keresztül fizetnie. Ha hitelt vesz fel, a hat év alatt felhalmozott több milliós tartozást ezután aligha tudja kigazdálkodni a magyar orvosi fizetésből, így valószínűleg nem marad más választása, mint külföldön megkeresni ezt a pénzt. Vagy eleve nem is választja a részösztöndíjas képzést - írja az origo.hu
A Monster.hu 5 konklúziója:
1. Diplomával még mindig nagyobb nagyobb eséllyel épít karriert az ember, ezért ez ne rettentsen el senkit a felsőoktatástól. Senki ne adja fel álmait.
2. Még jobban meg kell gondolni, ki, hová felvételizik. A szak piacképessége lesz a legfontosabb és az iskola hírneve.
3. Nagyobb bátorság kell a fiataloktól és szüleiktől (be kell vállalni a diákhitelt a többségnek) és előtérbe kerül az egyetemi évek alatti munka (nyáron, hétvégén)
4. Bajban lesznek a kis vidéki főiskolák illetve az alacsony presztízsű intézmények.
5. Költségben is valós alternatíva lesz a külföldi diploma. Ugyan Bécsben drágább az élet, de nincs tandíj, sem felvételi, sem röghözkötés...
2012. december 6.