Külföldi munkára készülőknek nem árt áttekinteni az egyes országokban elérhető béreket. Már csak azért sem, mert a tájékozatlansággal visszaélhetnek a munkaadók és sajnos sok esetben ezt meg is teszik. Összeállításunkból kitűnik, jelentősek a különbségek az egyes EU-tagállamok között. Továbbra is Luxemburgban fizetik a legmagasabb minimálbért, 1641 eurót (körülbelül 450 ezer forintot). Régiós összevetésben 2004 óta a magyar minimálbér növekedett a legkisebb mértékben, Szlovákia már havi 30 euróval előttünk jár.
Külföldi munkára készülőknek nem árt tájékozódni a külföldi országokban elérhető bérekről, ugyanis nagyok a különbségek még a 2004 előtt csatlakozott, "régi" EU-tagországok között is. A minimálbér-ranglista éllovasa - ahogyan az utóbbi években mindig - Luxemburg, ahol 1641 euró alatt nem fizetnek teljes munkaidős dolgozónak, míg Spanyolországban ennek az alig több mint harmadával (624 euró) is meg kell elégednie a dolgozónak. és nemcsak a 2004 előtti és az utána csatlakozott tagországoknál húzódik meg a választóvonal.
Egyesült Királyság: októbertől picit emelnek
Mivel a legtöbb magyar munkavállaló az Egyesült Királyságban szeretne munkát vállalni, érdemes egy kicsit alaposabban áttekinteni az ottani szabályozást. A szigetországban a minimálbért 1999 áprilisában vezette be a Tony Blair vezette munkáspárti (Labour) kormány. Akkor 22 éves és annál idősebb munkavállalók bérezésénél 3,6 font/óra alá nem mehettek a munkáltatók. Az összeg fokozatosan emelkedett; jelenleg 22 éves kortól 5,73 font, 18-21 éves kor között 4,77, míg 18 éves kor alatt (akik nem iskolakötelesek) 3,53 font. Akik iskolakötelesek és például nyáron dolgoznának, számukra nincs minimális fizetendő összeg meghatározva.
Akik 2009 októberétől kezdenek munkát vállalni az Egyesült Királyságban, már új összegekkel találkozhatnak. A 22 évesek és annál idősebbek minimális óradíját 5,8 fontra, a 18-21 év közöttiekét 4,83, a 18 év alattiakét 3,57 fontra emelik.
Ezer euró a korlát Ausztriában
A magyarok munkavállalók számára ugyancsak népszerű Ausztriában sem volt minimálbér egészen 2009-ig. Törvényben most sincs lefektetve, ám január elsejétől a szociális partnerek - az ÖGB szakszervezeti szövetség és a WKÖ gazdasági kamara - megegyezése alapján vezették be a bruttó 1000 eurós minimális határt, ami alatt nem lehet teljes munkaidős munkaszerződést kötni. Ez körülbelül nettó 820 eurónak felel meg.
Elhúztak a régiós versenytársak
Ha a volt szocialista országokban elérhető minimálbért hasonlítjuk össze egymással és a 2004-es összegekkel, néhány markáns változást látunk. Kétszeresére nőtt a bér Romániában (69-ről 142), Bulgáriában (61-ről 122) és több mint kétszeresére Lettországban (120-ról 259-re). Magasabb szintről indulva majdnem megduplázódott a minimális fizetés Szlovákiában (162-ről 295 euró) amely ezzel megelőzte Magyarországot. Nálunk egyébként öt év alatt 210-ről 264 euróra (pontosabban 71 500 forintra) nőtt a minimálbér, ami 5 év alatt 25 százalékos növekedés. Jellemző a keleti versenytársak feljövetelére, hogy Románián és Bulgárián kívül csak a litvánok és a lettek vannak mögöttünk. (Azért megjegyezzük, a magasabb bérszínvonal nem feltétlenül előnyös a külföldi beruházásokról szóló döntéseknél)
Hatályos minimálbérek az EU-ban euróban 2009-ben (zárójelben a 2004-es adatok)
Luxemburg 1641 (1438)
Írország 1497
Belgium 1387 (1210)
Hollandia 1356 (1264)
Franciaország 1321 (1286)
Egyesült Kir. 1155 - 6,63 euró/óra
Ausztria 1000 (nem volt)
Ciprus 789
Görögország 701 (559)
Málta 634 (500)
Spanyolország 624 (490)
Szlovénia 566 (491)
Portugália 497
Csehország 308 (210)
Szlovákia 295 (162)
Lengyelország 290 (190)
Észtország 278 (158)
Magyarország 264 (210)
Lettország 259 (120)
Litvánia 231 (144)
Románia 142 (69)
Bulgária 122 (61)
Forrás: FedEE (Európai Munkaadók Szövetsége), Eurostat (az EU statisztikai hivatala)
Karácsony Zoltán, 2009. július 7.