A válság előtti időszakhoz képest négyszeresére nőtt az utóbbi fél évben a jövedelemkiesésre - munkanélküliség, táppénz - kötött biztosítás a biztositas.hu adatai szerint. Egyre többen vannak azok is, akik különféle trükkökkel, jogosulatlanul szeretnék bebiztosítani magukat, és hozzájutni a maximálisan havi 120 ezer forintos járadékhoz, amit akár kilenc hónapig is kaphatnak.
A nettó bér maximum 80 százalékára fizetnek
Mint azt Rácz Istvántól a Biztosítás.hu Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk: a munkavállalók már a válság kirobbanása előtt is sokan érdeklődtek a jövedelem-kiesés biztosítás iránt. A tapasztalatok szerint a krízis csak még jobban ráerősített erre a trendre. "A biztosítás tavaly májusi megjelenése óta csaknem 11 ezren jelezték szerződéskötési szándékukat. Ami egyértelműen érzékelhető: a válság kirobbanásától mostanáig eltelt időszakban négyszeresére nőtt a szerződéskötést kezdeményezők száma." Az ügyvezető azért hozzátette: a nagy érdeklődés valószínűleg azzal is magyarázható, hogy a jövedelemkiesés biztosítással a munkavállalók viszonylag széles spektrumát célozta be a társaság. "Olyan a feltételrendszer, hogy 10 munkavállalóból átlagosan 8 megfelel ezeknek az elvárásoknak. Az ügyfelek egyébként havonta átlagosan 3 ezer forint körüli biztosítási díjat fizetnek fejenként." Nem árt tudni: a munkavállalók maximum a havi nettó bérük 80 százalékára köthetnek biztosítást, a legmagasabb havi kifizetési összeg 120 ezer forint.
Akik nem köthetnek
Bár az ígéret kecsegtetően hangzik, sokan még így sem élhetnek a lehetőséggel. Jövedelemkiesés-biztosítást ugyanis csak az köthet, aki 22-55 éves Magyarországon bejelentett lakhelye van, és egy évnél hosszabb ideje, legalább heti 30 órában dolgozik alkalmazottként, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A vállalkozók, a határozott idejű munkaszerződéssel vagy kölcsönzött munkaerőként dolgozók kívül esnek a biztosításra jogosultak körén.
A leggyakoribb trükközések
Persze vészhelyzet esetén mindenkinek jól jönne a plusz pénz. Munkanélküliként, a pluszban kézhez kapott, néhány tízezer forint mindenképp kecsegtetően hangzik - kiváltképp, ha a befizetetlen számlák rémképe vagy a lakáshitel aktuális törlesztőrészlete lebeg a frissen kirúgottak szeme előtt. Nem véletlen tehát, hogy számos érdeklődő máris kiskapu-keresésbe kezdett. Volt olyan személy, aki legalább 10 alkalommal kísérelt meg szerződést kötni - persze eredménytelenül. Szintén gyakori jelenség, hogy a dolgozó az elbocsátás után utólag, visszamenőleg szeretné megkötni a biztosítást. Az egyik legjellemzőbb trükközés az elbocsátás időpontjával kapcsolatos: olyan munkavállaló kötne biztosítást, aki már szinte biztosan vagy konkrétan tudja, hogy 2-3 hónapon belül mennie kell a cégtől. Ez a réteg az utolsó pillanatban még igyekszik magát anyagilag is bebiztosítani és ezért szerződne. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Rácz István ugyanis hozzátette: a jövedelem kiesés miatti járadékot a társaság csak akkor fizeti az ügyfélnek, ha a szerződéskötés időpontja és az elbocsátás között legalább fél év telt el. "Mi a becsületes ügyfélkört tekintjük célcsoportunknak, belőlük szeretnénk, biztosítási szakszóval élve "veszélyközösséget" szervezni. Célszerű mindenkinek, akinek fontos a munkája már most megkötni a biztosítást, amikor még minden rendben van állása körül. Ez a munkavállalónak is megnyugtató, ráadásul nem kell utólag eredménytelenül trükközni"- tanácsolja.
Máshogy is lehet védekezni
A szabad felhasználású jövedelem-kiesés biztosítás mellett léteznek más konstrukciók is a dolgozói bajok kivédésére. Főként nagyobb összegű hitel felvétele esetén érdemes elgondolkodni a hitelfedezeti biztosításon, amely több biztosító termékpalettájában is szerepel. Táppénz vagy munkanélkülivé válás esetén az aktuális törlesztőrészletet lehet így kifizettetni. Egy néhány hete megjelent biztosítással - a Cardif Biztosítónál - pedig szorult helyzetben a közüzemi számlákat lehet kiegyenlíteni.
Takács Gabriella, 2009. május 12.