Osztályvezetőből asszisztens? Frissdiplomásként recepciós? Gazdasági válságban még többen pályáznak meg végzettségüknél alacsonyabb pozíciókat, csakhogy munkához jussanak. Előfordul, hogy egy diplomás álláskeresőt portásként alkalmaznak, ám a túlképzettekkel szemben a munkaadók előítéletesek. „Gyorsan beleun a munkába” „Átmeneti megoldásnak használja a céget”;”Feszültséget okoz a csapatban”. Többek között erre hivatkoznak a HR-esek.

Bajban a túlképzett álláskeresők

Anna esete nem számít egyedinek, különösen a válság idején jellemző, hogy az álláskeresők lejjebb adják igényeiket és képességeiken alul pályáznak meg pozíciókat. Ennek több oka is lehet - tudtuk meg HR-es szakemberektől. „Pályakezdők gyakran szembesülnek azzal a jelenséggel, hogy gyakorlat hiányában nem kapnak állást saját szakterületükön, ám hol szerezzenek gyakorlatot, ha sehol sem alkalmazzák őket? Ezért ők kénytelenek megpályázni olyan posztokat is, amelyek betöltéséhez nem feltétlenül van szükség diplomára (recepciós, bolti pénztáros stb.), mert valahol szeretnék elkezdeni” – magyarázza Feichtinger Mónika, a Focus Consulting Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.


Osztályvezetőből éjszakai portás


Hogy milyen hatással van a válság erre a jelenségre, azt nem nehéz kitalálni. „Tudunk például olyan esetekről, hogy egy korábban osztályvezetői állásban dolgozó munkavállaló végül éjszakai portásként helyezkedett el, mert máshol nem talált munkát. Aki önhibáján kívül elveszíti az állását, és a válság miatti általános létszámstop idején nem talál a képzettségének megfelelő szintű lehetőséget, az nyilván lejjebb adja, ha meg akar élni valamiből” – mondja a személyzeti tanácsadó.


Vezetők technikusi pozíciókban


A túlképzett jelentkezők hada a műszaki területeket is elárasztotta. Dózsa Orsolya, a Grafton Recruitment Kft. „Technologies” üzletágának tanácsadója szerint az elmúlt félévben a szokásosnál jóval több az olyan jelentkező, akik végzettségüket és gyakorlatukat jóval alulmúló pozíciókat pályáznak meg. „Ezt a területet érintette a legjobban a válság. A sok leépítés miatt nagyon sok vezető beosztású ember maradt munka nélkül műszaki területeken és jelenleg sajnos nincs elegendő lehetőség az ő számukra, így kénytelenek lejjebb adni az igényeikből. Az egykori vezetők megpályáznak technikusi vagy sima mérnöki pozíciókat és vezetői szintből beosztottnak mennek. Hajlandóak kevesebb pénzért, messzebb munkát vállalni és akár költözni is. Ilyen szinten nem igazán szerencsés egy egykori vezetőt beosztani egy jelenlegi vezető alá. Ezt különösen a munkáltató nem szereti, hiszen senki nem akar magának konkurenciát.”


A túlképzetteket nem szeretik a cégek. Hogy miért? Feichtinger Mónika szerint a munkáltatók gyakran tartanak attól, hogy a túlképzett embernek egy adott poszt nem jelent majd elegendő kihívást, gyorsan megunja és tovább akar lépni. Ez a cég oldaláról nézve megnehezíti a létszámmal való tervezést, felesleges és haszontalan kiadásokat jelenthet számos területen. Vagyis biztonságosabb és a cég érdekeit hosszabb távon is jobban szolgáló megoldás az, ha olyan jelentkezőket vesznek fel egy állásra, akiknek abban még van növekedési terük, van mit tanulniuk.


„A sokdiplomás kicsit mindig kifelé kacsingat…”


A HR-es szakember szerint az Annához hasonló sokdiplomásoknál még az a veszély is fennáll, hogy nem eléggé elkötelezettek egy szakma iránt sem. „Ha valakinek sok diplomája van, folyamatosan tanult, miközben gyakorlatot nem szerzett, és például a húszas évei közepén-végén emiatt gyakorlatilag pályakezdőnek számít, az jelentheti azt, hogy az illető nem tudja, mit akar. Egyik terület iránt sem érez olyan mértékű érdeklődést, hogy a gyakorlatban kipróbálta volna. Az ilyen jelentkező sokszor bizonyul átlag alattinak a napi teljesítményét tekintve, mivel sokfélét tanult, még mindig nem tudja azon a területen van-e, amit igazán szeretne, kicsit mindig kifelé kacsintgat…”


Érdemes Anna módján trükközni és elhallgatni egy-egy diplomát? Dózsa Orsolya szerint a személyes interjún egy rutinos HR-es átlát a csúsztatásokon, rákérdez a problémásnak vél részekre, így úgyis kiderül az igazság. Az "eltitkolást" talán azért vetik be, hogy legalább egy személyes találkozóig eljussanak, ahol majd úgyis meggyőzik a tanácsadót, vagy HR-est a képességeikről. A pályázók, sokszor leginkább elkeseredésünkben, azt próbálják bebizonyítani, hogy őket egy alacsonyabb szintű pozíció is motiválná, és nem számít a pénz vagy a vezetői titulus."


Dorofejev Tamara, 2009. június 8.


 

« Összes hírünk