A 19 éves Puskás Adél a svájci Lachenben dolgozik. Az erdélyi lány iráni és nigériai szülők társaságában angol munkanyelvet használva igyekszik megoldani a mindennapok kisgyerekes kihívásait - de már a szülők által finanszírozott német kurzusokon csiszolja még tökéletesebbre nyelvtudását. Beilleszkedésével nem volt probléma: csak az eltérő gasztrokulturális szokások okozhatnak időnként kisebb-nagyobb súrlódásokat.
Puskás Adél még csak idén decemberben lesz 20 éves, de máris szorgalmasan gyűjtögeti a külföldi munkatapasztalatokat. Az erdélyi lány jelenleg Svájcban dolgozik, egy igazán multikulturális család gyermekeire felügyelve. "Jelenleg egy kétgyermekes család csemetéire vigyázok, ahol az apa nigériai, az édesanya iráni. A hétköznapok során így főként angolul kommunikálok a háziakkal.” Számára az egyik legnagyobb kihívás most a némettanulás. Ebben egyébként a család is sokat segít Adélnak. „A szülők nem csak bátorítanak a nyelvtanulásra, de teljes egészében állják a nyelvtanfolyamaim költségeit.”
Adél még Gyergyószentmiklóson járt középiskolába - igaz, akkor javában vendéglátós tanulmányaira koncentrált. Az erdélyi városban a Battyhyány Ignác Technikai Kollégium turisztikai technikus szakát végezte el. A ”nagybetűs Élet” elkezdéséhez azonban már kevésnek érezte Kelet-Európát és az ottani lehetőségeket: így aztán a figyelme fokozatosan fordult egyre inkább Svájc felé. Persze az összképből a gyermekszeretet és az idegenben villámgyorsan fejleszthető nyelvtudás ugyancsak kihagyhatatlan…
Magas fizetés, kiszámítható élet: ez vonzotta Svájcba
Fotó: Keresztes Média
”Azért is vágtam bele, mert régóta úgy éreztem, Európában épp Svájc a legmegfelelőbb ország a megalapozottabb életkezdéshez. Egyrészt itt érhetőek el a legmagasabb havi jövedelmek egész Európában… Emellett nagyon vonzó volt, hogy szigorú szabályok mentén, de mindenki precíz, pontos - és tudja, mit, mikor, miért csinál… Ugyanakkor szerettem volna a nyelvtudásomat továbbfejleszteni, a már meglévő nyelvismeret mellé újabbat elsajátítani. És mivel mindig nagyon szerettem a gyerekeket és szerintem tőlük, velük a legkönnyebb nyelveket tanulni, úgy éreztem, itt az ideje tenni valamit az ügy érdekében…”
Adél végül a magyarországi Babysitter & Au-Pair Akadémia közvető segítségével jutott ki Svájcba. ( Ennél a cégnél egyébként 18-29 éves életkor, legalább 1-2 évnyi, gyermekfelügyelettel szerzett tapasztalat, a pedagógia területén szerzett oklevél vagy a cég saját tanfolyamán szerzett oklevele, továbbá erős kommunikációs szintű angol vagy némettudás az au-pairkedés vagy épp a nanny-munkakör feltétele... A jelentkezők tulajdonságait tekintve pedig főként önálló, határozott, vidám személyiségű fiatalokat várnak a munkákra.)
Ha mindkét gyermek egyszerre kezd el sírni...
Az erdélyi lány most a svájci Schwyz kanton egy településén, Lachenben, Zürichtől bő 40 km-re él a multikulturális, kétgyermekes családdal. Egyébként munkaadóit - akikkel hamar megtalálta a közös hangot - is az au-pair ügynökségen keresztül ismerte meg. ”Szerencsére nagyon könnyen ment a beilleszkedés.
Gyermekfelügyelőként persze nem kis kihívás, amikor mindkét gyereknél egyszerre ”törik el a mécses” és szorulnak vigasztalásra. ”Számomra talán a legnagyobb kihívást jelenti, amikor mindketten egyszerre zendítenek rá a sírásra valami miatt. Na, ilyenkor igyekszem a kedvükbe járni azzal, hogy éreztetem velük: a szüleiken kívül van még valaki, akire mindig számíthatnak, aki nagyon szereti őket. Szerintem ez az egyik kulcs: a gyerekek hamar ráéreznek, ha valakivel megtalálták a közös hangot. Emellett mindig nyitottnak kell lenni az újra és türelmet, kedvességet sugározni a gyerekek felé.”
A magyaros konyha ott nem nyerő
A családdal is inkább a gasztronómia területén voltak kisebb-nagyobb súrlódások.”Kritikus pontokat nem nagyon tudok mondani, kisebb zűrzavarok minden családban lehetnek. Talán a főzés… Erről magyarként elmondhatjuk, hogy nem csak szeretjük, de értünk is hozzá! Főztem nekik számtalanszor, a kedvencük például a gulyás. Probléma inkább abból volt, hogy a szülők extrém szigorúan veszik az egészséges táplálkozást a gyerekeknél. Így hiába szeretik a gyerekek a sült krumplit vagy a finom, olajban sült húsokat, nem nagyon ehetik. Ezért meg kellett tanulnom a család konyhája szerint főzni… Ami a legelején nem volt könnyű, de mostanra már belerázódtam...”
Öt évet tervez kint
Adél a jövedelmével sem elégedetlen. (Bár saját fizetésére az interjúban nem tért ki, a svájci átlagjövedelem átszámítva kb. havi 1 millió forint körülire jön ki és információink szerint ideális esetben a nanny-k fizetése is e körül alakul...) ”Nem panaszkodhatok, főleg az otthoni átlagfizetéseket, árakat alapul véve. De ha azt akarom, hogy jusson is, maradjon is, azért nem engedhetek meg magamnak itt sem mindent.” Mindenesetre úgy érzi, megtalálta a számítását: így legalább 5 évnyi külföldi munkát tervezett be. Honvágy azért van. "Erdélyi lányként az én szívem is hazahúz... és igen, otthon már a mostanihoz hasonló területen szeretnék majd dolgozni"- szűri le külföldön szerzett tapasztalataiból.
Takács Gabriella, 2015. július 16.