Február 15-ig lehet leadni a jelentkezéseket a szeptemberben induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mit érdemes mérlegelni szakválasztás előtt?

Az érdeklődés alapján válassz egyetemi szakot - még egy nap

Érdemes első körben pillantást vetni az álláshirdetésekre. A Monster.hu állásportálon 945 informatikai, 366 mérnöki, 61 értékesítői, és 49 könyvelői állásajánlatot is szerepel a pályázható lehetőségek között - míg az útkereső fiatalok körében gyakran népszerű, valamilyen formában a PR területéhez kötődő ajánlatokból például mindössze 16. Persze kommunikációs területen nem feltétlenül állásportálon keres új kollégát a munkaadó, hanem személyes ajánlás útján, ám ennek ellenére a szakma telített. Sok a végzős, kevesebb az állásajánlat. A pályaválasztók gyakori érve erre az, hogy ”Ki tudja, mi lesz, mire mi végzünk?” A munkaerőpiac történései az utóbbi években viszont egyértelműen alátámasztják, hogy a trendek várhatóan néhány év múlva is igen hasonlóan alakulnak majd.


Kérdezd a megcélzott szakmában dolgozókat


A szakválasztás előtt az is fontos, hogy ne csupán felületesen elcsípett félinformációkra vagy az egyes szakmákkal kapcsolatos gyakori előítéletekre hagyatkozva próbáljunk döntésre jutni. Ha van az általunk kiszemelt területen dolgozó barát, rokon, ismerős, egy félórás beszélgetésből máris sok minden kiderülhet az adott szakmáról.


Ne a jegyek alapján dönts szak mellett


Az is lényeges, hogy ne csak a középiskolai osztályzatok határozzák meg a pályaválasztást. Bár a jegyekből kiderülhetnek valamennyire a pályaválasztás előtt állók erősségei, nem biztos, hogy épp a közszolgálati egyetem közigazgatástudományi kara a legjobb választás például egy olyan fiatalnak, aki ugyan színjeles a humán tantárgyakból, de idegenkedik a szigorú szabályoktól, a hivatalnokgépezettől és a bürokratikus rendszerektől.


Számít, mely iskolában végzel


Pályaválasztáskor azt sem árt szem előtt tartani, hogy a cégek a pályakezdők felvételénél már hosszú évek óta a patinás, neves felsőoktatási intézményekben végzett jelentkezők közül szemezgetnek inkább. A jelentkezési lapok kitöltésénél érdemes már ezt a szempontot is jó előre figyelembe venni és lehetőség szerint inkább a ”nagy nevek” kínálatából kiválasztani a kiszemelt szakot. Ez azért nem jelenti azt, hogy kevésbé neves egyetemen/főiskolán végezve eleve esélytelen jó munkát kapni - ám sokkal több mindent kell letenni hozzá az asztalra, mint azoknak, akiknek az intézmény neve már eleve jó ajánlólevél a pályázáskor. (Például az elvártnál több nyelv ismerete, tudományos diákköri tevékenységek, átlagon felüli motiváció és lelkesedés, stb.) A neves iskola előnye, hogy a tanulmányok alatt olyan kapcsolatrendszert építhetsz ki csoporttársaiddal, amire egész pályafutásod alatt építhetsz.


Ne csak a várható fizetés miatt válassz keresett szakmát


A pályaorientációra szakosodott tanácsadók mindig óva intik a fiatalokat attól, hogy kizárólag az egyetemi karok/főiskolai szakok piacképessége és az elérhető kereset nagysága alapján válasszanak maguknak pályát, ha a szakterület nem érdekli őket. Nem ok nélkül: a pszichológusok közül többen napi kapcsolatban álltak a cégekkel akár HR-munkatársként, akár szervezetfejlesztési tanácsadóként. Munkájuk során pedig rendszeresen azzal szembesültek, hogy a válságok és az elbocsátási hullámok idején szinte mindig az a szakemberréteg esett a leépítések áldozatául, amely a pályaválasztás időszakában csak a szakma kereseti lehetőségeit mérlegelve választott - ám a foglalkozás maga már nem nagyon érdekelte. Így aztán vagy a szakember motivációja, vagy a tehetsége bizonyult idővel kevésnek…


Külföldi diploma: nem visz mindent


Sokak dilemmája, hogy a nagyar vagy egy nyugat-európai felsőoktatásban folytassák tanulményaikat. Aki hosszú távon külföldön képzeli el a jövőjét, neki hasznos lehet a külföld, ugyanis könnyebben beilleszkedik az ottani életbe és pályakezdőként nagyobb előnnyel indul neki az álláskeresésnek, mint aki Magyarországról próbálkozik. Ha azonban a cél a magyarországi munkavállalás, akkor egy Corvinus-diploma erősebb lehet, mint egy bécsi közgazdasági. Részben a helyi viszonyok jobb ismerete, a már említett kapcsolatrendszer és a döntéshozók tapasztalatai okán. Természetesen a világ legjobb egyetemeinek diplomája más kategória, ám azoknak borsos is az ára.


2014. február 14.

 

« Összes hírünk