A gazdasági válság és ebből eredő jelentős létszámú elbocsátások ráirányították a munkaadók és a munkavállalók figyelmét a rugalmasabb munkavégzést lehetővé tevő atipikus foglalkoztatási formákra. Mit is jelent ez pontosan? Milyen formái vannak?
Függetlenség, rövidebb munkaidő, többféle munka
A nők, főleg a gyermekvállalást követően gyakran részesítik előnyben a részmunkaidős foglalkoztatást, illetve az otthoni munkavégzést. A szellemi dolgozók, tanácsadók, szakértők többnyire azért preferálják ezt a munkaformát, mert függetlenebb munkavégzésre ad módot, illetve több munkaadónak, megrendelőnek dolgozhatnak, továbbá többféle, akár eltérő munkát végezhetnek párhuzamosan, ezáltal maguk oszthatják be az idejüket és többet is kereshetnek. A csökkent munkaképességűek, különösen a mozgáskorlátozottak szintén kedvelik az atipikus munkaformákat, mert az otthoni munka számukra előnyösebb.
Melyek az atipikus foglalkoztatási formák?
Rendszerint e kategóriába sorolják a következő, általában jogilag is szabályozott foglalkoztatási formákat: részmunkaidős avagy projekt jellegű foglalkoztatás, munkakör-megosztás, rövidebb munkahét, távmunka, alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás (alkalmi munkavállalói kiskönyvvel), önfoglalkoztatás, otthon végzett munka (távmunka), határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás, munkakörmegosztás (job-rotation), munkaerő-kölcsönzés, állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonyok (például bértámogatás, közmunka, közhasznú munka), bedolgozói munka (közvetlen vezetői irányítás nélkül), tranzit foglalkoztatás (melynek célja a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek testi és lelki megerősítése a későbbi munkavállalásuk elősegítése érdekében).
Melyek a legfontosabb atipikus foglalkoztatási formák ismérvei?
Részmunkaidős foglalkoztatás
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az alkalmazás a munkakörre megállapított teljes munkaidőnél rövidebb időre - általában napi 4-6 órára - szól, a munkabérnek a munkaidővel arányosan történő megállapításával. A részmunkaidős foglalkoztatás munkaviszony keretében végzett tevékenység, és a munkavállaló a munkaidejével arányos bért kapja. A nők, kiemelten a kisgyermekes anyák előszeretettel élnek a részmunkaidős foglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel, de népszerű a szellemi szabadfoglalkozásúak illetve a tanácsadók körében is. A részmunkaidős állásban való elhelyezkedés esetén mindenképp célszerű megvizsgálni a nyugdíj-jogosultság alakulását, hisz az elismert szolgálati idő nagymértékben is csökkenhet. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedését hátráltathatja, ha emiatt dupla annyi munkahelyet kell kialakítani (például amikor időátfedéssel dolgoznak a munkatársak, így kétszer annyi asztal, számítógép, internethozzáférés, telefonvonal szükséges). Szintén nehézséget okozhat, ha az irányítói teendőket ellátó vezetőnek duplán kell kiosztani a feladatokat, illetve beszámoltatni a dolgozókat.
Bedolgozói jogviszony
Bedolgozói jogviszonyt olyan önállóan végezhető munkára lehet létesíteni, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatók segítségével meghatározható. A bedolgozói jogviszony csak írásbeli megállapodással jöhet létre, melyben meghatározandó a bedolgozó által elvégzendő tevékenység, a munkavégzés helye, valamint a költségtérítés módja és mértéke. A bedolgozói tevékenységet általában csak mellékállásként érdemes felvállalni, mert a fizetések, az elvégzendő feladatok jellegéből fakadóan az alacsonyabb kategóriába tartoznak (például varrás, apróbb összeszerelés, ragasztás, csomagolás).
Távmunka
A távmunka lényege tehát, hogy az otthoni számítógép össze van kötve a munkahellyel, amin keresztül a munkáltató tartja a kapcsolatot a munkavállalóval, a munkavállaló leadhatja a munkát, a munkáltató a számítógépen keresztül utasíthatja, stb. A távmunka végzéséhez a feleknek a munkaszerződésben az általános feltételeken kívül meg kell állapodniuk például az eszközök biztosításában, illetve a felmerült egyéb költségek (esetleges útiköltség) megtérítésében. A távmunka bizonyos szakmákban mindkét félnek költségtakarékos megoldást jelent. A munkáltatónak például nem kell kialakítania irodai munkahelyet, míg a munkavállaló otthon dolgozhat, maga oszthatja be a munkaidejét, így sem időt, sem pénzt nem kell fordítani az utazásra. A távmunkás foglalkoztatás lehetősége elsősorban a számítógéppel végezhető munkáknál merül fel (például grafikai, adatbeviteli, fordítási munkák). Ez jelenti az elterjedésének a gátját is, hisz internetes kapcsolat megléte nélkül szinte lehetetlen a kommunikáció a foglalkoztatóval.
Munkaerő-kölcsönzés
A munkaerő-kölcsönzés során a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, de a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, és a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata. A munkavégzés a kölcsönvevőnél ideiglenes jellegű, így a kölcsönzés általában határozott idejű foglalkoztatást jelent. Munkaerő-kölcsönzés során tehát három személy vesz részt a folyamatban, és két jogviszony jön létre (egy munkajogi és egy polgárjogi).
A munkaerő-kölcsönzés napjainkra már külön iparággá nőtte ki magát. A törvény ezért napjainkban már számos foglalkoztatási és bérezési garanciát nyújt a munkavállalók e jelenleg még relatíve szűk köre számára. Mind a gazdasági, mind az egyéb munkaügyi előnyei jelentős mértékben növelik népszerűségét. Kölcsönzés során a munkaadó mentesül az adminisztrációs kötelezettségek alól, a munkavállaló pedig - főleg, ha hosszabb ideje nem talált tartós munkát - határozatlan vagy hosszabb határozott idejű szerződéshez juthat, sőt általában több lehetőség közül választhat, és járandóságát, bérét nagy biztonsággal megkapja.
A kölcsönzés során lehetőség nyílik képzett munkavállalók rövid időre (szabadságolás, krízishelyzetre, vagy csak egy projektre) történő kölcsönzése, de egyes alacsonyabban képzett rétegek (például: operátorok, betanított munkások) a munkaerőpiacon maradását is elősegíti. Másik előnye, hogy a kölcsönbevevő cég a kölcsönbeadó cégre delegálja a munkavállalókkal való munkaügyi teendőket, problémákat. Hátránya főleg a munkavállaló oldalán jelentkezhet, mert létszámcsökkentés esetén a munkaadók általában először a kölcsönzött dolgozóktól válnak meg.
Munkaerő-kölcsönzés közbeiktatásával a bérköltségek áttekinthetőbbé és tervezhetőbbé válnak, és a munkaerő-igény szinte teljes egészében a megrendeléshez illetve a termeléshez, pontosabban annak ingadozásához igazítható. Főleg nagyvállalatok esetében a bérjellegű ráfordítások szolgáltatásvásárlássá való alakítása is óriási előnyt jelenthet. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adó számlát állít ki a szolgáltatásairól, így a kölcsönbevevő a költségeit azonnal el is számolhatja. A munkaerő-kölcsönzés előnyös lehet új munkatársak munkakipróbálása esetén is (try & hire). Ekkor - általában a magasan kvalifikált - munkavállalót először kölcsönzés keretében foglalkoztatják, majd ha beválik, veszik át saját állományba.
Önfoglalkoztatás
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója szerint, önfoglalkoztatónak minősülnek az önálló céggel nem rendelkező, azaz a jogi személyiség nélküli vállalkozások dolgozó tulajdonosai, függetlenül attól, hogy vannak-e alkalmazottaik. Ugyanakkor önfoglalkoztatóvá válhatnak azok a tartósan munkanélküliek is, akik a környezetükben találnak annyi munkalehetőséget, hogy ebből eltartsák magukat. Így ezen foglalkoztatási forma „elterjedését” az állami ellátórendszer (munkaügyi központok) is támogatja.
Alkalmi munkavállalás
Átmeneti időszakra történő, csak alkalmankénti foglalkoztatás esetén ajánlott az Alkalmi Munkavállalói Könyvvel való foglalkoztatást. A felhasználása eléggé kötött szabályok szerint történik, alkalmazásáról külön törvény rendelkezik. E foglalkoztatási forma legfőbb előnye a rugalmasság. A munkavállalónak előny, hogy az alkalmazás jogszerző (e napokkal a munkanélküli-ellátás is meghosszabbodik), a munkaadóra pedig minimális adminisztrációt ró. Megoldást jelenthet az alulképzettek foglalkoztatása, a szezonális munkák esetén, vagy akár a kisgyermek melletti eseti munkák jogszerű elvállalására is. A visszaélések miatt az alkalmi munkavállalás szabályai nagy eséllyel változnak 2010-től. A kormány által támogatott törvénymódosítást az Országgyűlés már tárgyalja.
Tóth Sándor, 2009. november 12.
A szerző a MŰISZ Holding Kft. munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője