Az utóbbi egy évben legnagyobb arányban a Budapest és Pest megye alkotta Közép-magyarországi Régióban nőtt az álláskeresők aránya (43 százalék) - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáiból. A jelentős növekedés ellenére számarányban még mindig az Észak-Alföldön van a legtöbb munkanélküli (143 ezer fő), ahol az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktívak 23 százalékát teszi ki. Három régióra koncentráló helyzetképünkből kiderül, a nyugati határszélen a humán szakon végző frissdiplomásoknak nehéz álláshoz jutniuk; Budapesten a szakmunkás állástalanok száma nőtt drasztikusan; Debrecenben pedig közgazdászokból és bölcsészekből van túlképzés.

Álláspiac 2010 tavaszán: mi van és mi várható?

Nyugaton kicsi javulást jósolnak


Az ÁFSZ Nyugat-dunántúli Régióban készült prognózisából kiderül, egy éven belül 1300 fővel nőhet a foglalkoztatottak száma. A felmérés szerint a kisebb cégek az optimistábbak, az egyéves előrejelzéseikben körülbelül 10 százalékos létszámnövekedést jósoltak, míg ugyanez az arány a nagyvállalatoknál mindössze 1 százalék körül mozog. "Ebben a régióban a nagy multinacionális vállalatok a meghatározó munkáltatók és a legtöbbjüknél tavaly nagyszámú elbocsájtások voltak, de azok, akik esetleg ügyesebben vészelték át a gazdasági válságot, nem vettek fel új dolgozókat" - tudtuk meg Katona Izabellától, a szombathelyi székhelyű Human Matrix Személyzeti Tanácsadó Iroda ügyvezetőjétől.


Katona Izabella elmondta, a munkáltatók most sokkal jobban megnézik a jelölteket, mint a válság előtt. "Itt főleg az elektronikai és autóipari multik a jellemzőek, így általában a mérnökökre van a legnagyobb igény. Nyelveket beszélő mérnököket régebben kifejezetten nehéz volt találni, most - miután sokan kerültek még közülük is utcára - van választék belőlük is. Így a multinacionális vállalatok megtehetik, hogy ne kössenek kompromisszumot és esetleg még magasabbra helyezzék az elvárásokat - akár két nyelv tárgyalási szintű ismeretét is elvárhatják." Katona Izabella hozzátette, hogy jelenleg a nyugati országrészben semmilyen szakterületen nincs hiány a szakemberekből. "Most bármilyen pozíciót be lehet itt tölteni. Néhány éve elképzelhetetlen volt, hogy szakmunkások az utcára kerüljenek, mindig óriási hiány volt például hegesztőkből, CNC-esztergályosokból, de most még ők is állást keresnek."


A Nyugat-Magyarországi Egyetem szombathelyi karáról kijövők sem számíthatnak könnyű elhelyezkedésre a közelben. "Akik a tanárképzőn végeznek, azok általában egy diplomával rendelkező fiatalok erős nyelvtudás nélkül. Ha nem tudnak szakmájukban elhelyezkedni, valamilyen irodai, adminisztratív munkakörre vágynak. Talán nekik van a legnehezebb helyzetük Nyugat-Magyarországon, nem sok nekik szóló állásajánlattal lehetett találkozni az elmúlt időszakban. A győri Széchenyi egyetemen végzőkkel is hasonló a helyzet, ott is csak a műszaki képzést végzőknek van valamennyi esélye a gyors elhelyezkedésre."


Az ország közepe továbbra is stagnál


A Közép-magyarországi Régió megszenvedte az utóbbi egy évet. 43 százalékkal lett több a regisztrált álláskereső, most közel 92 ezren vannak. Nem számíthatunk komolyabb változásra a foglalkoztatottak számában az elkövetkezendő egy évben. Várhatóan csak minimális mértékben emelkedik a vállalatok munkaerő-szükséglete, összességében körülbelül 0,3 százalékos növekedéssel lehet számolni. 100 főt meghaladó létszámbővítést csupán a szállítás, raktározás ágazatban terveznek.


Valdáné Pató Klára, a regionális munkaügyi központ osztályvezetője elmondta, mind a fizikai mind a szellemi foglalkozású álláskeresők száma nőtt, a fizikaiak között leginkább a szakmunkás munkanélküliek száma emelkedett. A régió nagy leépítői a pénzügyi, könyvvizsgálói, adószakértői, távközlési, szállítási és autópálya-építési cégek voltak, ezeknél a vállalatoknál az elbocsátottak száma elérte a csoportos leépítés alsó küszöbét. "Nagy számú bővülésekről sajnos nem tudunk beszámolni, aminek az egyik oka valószínűleg az, hogy nem voltak, a másik pedig, hogy ezzel kapcsolatban a cégeknek nincsen bejelentési kötelezettségük. Úgy vesszük észre, hogy a fővárosban némileg kezd mozgolódni a piac, de annyira még nem, hogy ez iparágra bontva elemezhető legyen. A cégek prognózisai alapján a második félévtől várható a gazdasági helyzet javulása és ezzel együtt a vállalatok bővítése is" - jegyezte meg az osztályvezető.


Keleten további leépítések várhatóak


Az Észak-alföldi Régióban (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyék) megkérdezett munkáltatók a következő egy évre - bár csak minimális mértékben, 0,5 százalékkal -, de további létszámcsökkenéssel számolnak. A legnagyobb leépítési várakozásról a feldolgozóiparban (-1,1%), a kereskedelemben és a gépjárműjavításban (-3,0%) működő munkáltatók számoltak be.


Az országnak ezen a részén hiány jellemezően az idegen nyelvet beszélő mérnökökből és informatikusokból van - tudtuk meg Puskás Jánostól, az Adecco Személyzeti Tanácsadó Iroda debreceni irodájának értékesítési vezetőjétől. "A környéken jellemzően mindig keresnek nyelvtudással rendelkező informatikusokat és minőségügyi területre mérnököket. Ennek az az oka, hogy a Debreceni Egyetemről főleg közgazdászok és bölcsészek jönnek ki, így ezekből a szakemberekből egyértelműen túlképzés van, viszont nincsen egyetemi szintű mérnökképző sehol a környéken. A legtöbb álláskereső egyértelműen a fizikai és az adminisztratív területeken jelenik meg." Az Adecco tapasztalatai szerint a gazdasági válság hatására sem lettek mobilabbak a magyarok. "Hiába van sok jól képzett munkanélküli például a fővárosban, továbbra sem könnyű őket rávenni arra, hogy az ország másik részére költözzenek egy állásért."


Statisztika az álláskeresőkről (2010. március)



















































Régió Álláskeresők száma Változás egy év alatt (százalék) Ráta (százalékban)*
Közép-Magyarország 91 668 43,3 6,9
Közép-Dunántúl 68 534 19,3 13,6
Nyugat-Dunántúl 49 877 11,2 10,9
Dél-Dunántúl 76 415 6,6 19,0
Észak-Magyarország 119 448 8,0 23,6
Észak-Alföld 143 105 8,3 23,0
Dél-Alföld 95 115 14,2 17,1


* A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez képest. Forrás: ÁFSZ

Dorofejev Tamara, 2010. április 16.

 

« Összes hírünk