A bankrablásért 12 évet ült Ambrus Attila szabadulása ráirányította a figyelmet a börtönből a civil életbe visszatérők elhelyezkedésére. Hogyan lehet újra állást találni? Miként lehet a pályázatban a büntetett előéletet elkendőzni? Megtudtuk, egyetemisták is segítik a szabadulók integrálását.
Az utóbbi években”celebesített" és a remények szerint jó útra térő bűnöző sokak szerint kiváló reklámhordozó lehet - de vajon mi a helyzet a nyilvánosság előtt teljesen ismeretlen, ugyanakkor erkölcsi bizonyítványuk alapján rovott múltúnak minősülő, ”priuszos” álláskeresőkkel, akik akár több éves kisiklást követően szeretnék újra megtalálni a számításaikat a munkaerőpiacon?
Kevés helyen kérnek erkölcsi bizonyítványt a versenyszférában
Nincsenek könnyű helyzetben, mert a munkaadók jelentős része hallani sem akar ilyen múltú pályázó felvételéről. Nem lehetetlen azonban újrakezdeni a hétköznapi életvitelt. Ennek oka, hogy a bűnözői múltra egyértelműen fényt derítő erkölcsi bizonyítványt egyre kevesebb álláshirdetésben kérik a pályázóktól. Egészségügyi vagy oktatási intézményekben, a közigazgatásban, az államigazgatásban persze nem lehet kibújni az erkölcsi bizonyítvány kiváltása alól - mint ahogy a külföldi munkára toborzó és munkavállalókat közvetítő cégek, továbbá a külföldi munkáltatók is szakmától, pozíciótól, munkakörtől függetlenül mindig kérik azt.
A hazai cégek és a multik már jóval engedékenyebbeknek tűnnek e tekintetben - bevett gyakorlat ma már, hogy a cégek még a meghirdetett munkakör betöltéséhez szükséges diploma meglétének sem néznek utána. Így aztán az erkölcsi bizonyítvány is rendre kimarad a szempontok közül. ”Az utóbbi 10-12 évben fokozatosan csökkent a meghirdetett pozíciók betöltését erkölcsi bizonyítvány meglétéhez kötő cégek száma. Mostanában - néhány, speciális kivételtől eltekintve - már egyáltalán nem divat erkölcsi bizonyítványt kérni a pályázóktól. A cégek ebből a szempontból nem térképezik fel a pályázók múltját - ehelyett inkább a szakmai alkalmasságukra koncentrálnak. Régebben is főként az alkalmazotti munkakörök betöltéséhez kérték a cégek. A sors fintora, hogy épp nagy felelősséggel járó, felsővezetői pozíciók esetében nem merült fel ilyen igény a cégek részéről korábban sem” - jellemezte a kissé ellentmondásos helyzetet Dr. Riss Éva, a Riss & Partners ügyvezető igazgatója.
Nagyobb gond az önéletrajz: mi írjak a börtönévekhez?
A szakember szerint a fentiek miatt a börtönviselt, büntetett előéletű pályázóknak így inkább az önéletrajzban keletkező, több éves űrre adandó magyarázat szokott komoly kihívást jelenteni. Ilyenkor általában a büntetés végrehajtásának ideje alatt végzett munkáikra hivatkoznak előszeretettel. A HR-szakma több képviselője is tud olyan, korábban büntetett előéletű pályázóról, aki ”babzsákokat készítő cég alkalmazottjaként” próbált áthidalni épp egy másfél éves időintervallumot, amely alatt a bv. vendégszeretetét élvezte. A férfi pályázatát kezelő cég - miután tudomást szerzett a kritikus másfél év hátteréről - a ”mindenkinek jár egy új esély” alapelvét vallva továbbította az önéletrajzot a megbízó cég felé. A megrendelő végül elfogadta a fizikai munkára jelentkező férfi pályázatát és később alkalmazta. Azt azért tegyük hozzá, ez a siker inkább kivételnek számít.
Könnyítheti az igazságszolgáltatás látóterébe került álláskeresők dolgát, hogy még a problémás előélet sem jelenik meg mindig az erkölcsi bizonyítványban. Az sem, ha valaki ellen épp eljárás folyik, de még nem született ítélet az ügyében. A felfüggesztett börtönbüntetésekkel kicsit más a helyzet: ott a sikeres próbára bocsátást követően nem kerül fekete folt a bizonyítványba...
Pártfogókkal segítik a visszatérést
Részben segítheti a büntetett előéletű fiatalok visszatalálását a munkaerőpiacra az is, ha a velük kapcsolatban álló, segítő foglalkozásokat végzők (jogászok, pártfogók, pszichológusok, szociális munkások, családsegítők, kriminológusok) személyesen meghallgatják a problémáikat és a motivációikat megismerve, egészen új szemszögből közelítenek azokhoz. Dr. Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese a Tempus Közalapítvány ”Mit díjazna a munkáltató? ” pályázatán épp egy ilyen kurzussal szerzett elismerést. A 2003 óta létező, ”A pártfogás gyakorlata” kurzus hallgatói elsőként a büntetés-végrehajtás rendszerével, az elítéltek jogaival ismerkedhetnek meg. Ezt követően a hallgatók egy, a fiatalkorúak ügyeiben ítélkező bíróval találkozhatnak és kérdezhetik személyesen munkája, ítélethozatalai hátteréről. A következő szakaszban a hallgatók büntetés-végrehajtási intézetekbe és javítóintézetekbe látogatnak el.
Karrier-tanácsadás a rácsok mögött
”Először 2 hallgató beszélhet egy fiatal elítélttel, átlagosan 1-1,5 órán át. Majd 2 féléven keresztül, 2 hetenként, 1-1,5 órára mennek ki beszélgetni hozzájuk. A beszélgetések nem csak az egyetemi hallgatók számára hasznosak. A fiatalkorú elítéltekkel arról is elbeszélgetnek, mi minden érdekli őket, milyen képzésforma, továbbtanulási lehetőség áll a leginkább közel hozzájuk. Segítik őket a pályaorientációban, még könyveket is visznek nekik a választott területtel kapcsolatban”- magyarázza Dr. Kerezsi Klára. A zárt ajtók mögött így egyfajta speciális karrier-tanácsadás is zajlik.
Takács Gabriella, 2012. február 8.