A tavalyi év első tizenegy hónapjában a bruttó átlagkeresetek 9,1 százalékkal, 156 400 forintra nőttek, ami 3,6 százalékos infláció mellett 6,5 százalékos reálbéremelkedésnek felelt meg. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 102 200 forintra emelkedett. A versenyszférában minimális, 0,2 százalékos létszámemelkedést regisztráltak ebben az időszakban, míg a költségvetési terület 1,3 százalékot vesztett alkalmazotti létszámából, áll a Központi Statisztikai Hivatal friss közleményében.
A költségvetési szervezeteknél dolgozók 180 700 forintot, a vállalkozásoknál alkalmazásban állók 146 400 forintot kerestek. Költségvetési területen a januárban fizetett külön juttatás miatt magasabb volt a béremelkedés üteme (13,3 százalék), ami prémiumot nem számolva 7,6 százalékot tett ki.
A nettó átlagbér a január-novemberi időszakban 102 200 forint volt, 10,3 százalékkal magasabb mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak az adólevonások után 75 600, a szellemi munkát végzők 132 900 forintot tehettek zsebre.
Pénzügy: 337 ezerrel a kereseti toplista élén
A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi tevékenység volt (337 900 Ft), amit a kereseti toplistán a közigazgatás (173 500), az oktatás (180 800) és a vegyipar (208 900) követett.
A legrosszabbul a textiliparban (83 590), a vendéglátásban (95 275) és a mezőgazdaságban (100 652) lehet keresni, de az építőiparban (104 900) is alig bruttó százezer feletti az átlagbér.
Átlagosnak mondható a gépiparban (157 600), a bányászatban (164 000) és a szállítás-raktározásban dolgozók fizetése (167 600).
Négyszer-ötször többet keresnek Nyugaton
Európai összehasonlításban a magyar átlagbérek megfelelnek a lengyel és a cseh (148 000 illetve 158 000 forint) dolgozók keresetének. Nyugat-Európával összevetve azonban még mindig jelentős az elmaradás. A Gfk Csoport tavaly év végén publikált felmérése szerint Németországban 830 ezer, Ausztriában 627 000 forintnak megfelelő eurót kapnak a munkavállalók.