Miskolc a te helyed

A napi hajtás közepette nem könnyű felismerni a munkamániát. Ha azonban már a szabadnapok és az üdülés is időpocsékolásnak tűnik, van ok az aggodalomra. A munkamániás a nyaralás alatt is laptopján bogarászik vagy a munkáról beszél. Kiss István tanácsadó szakpszichológus elmondta: a munkamánia a dolgozók legalább egyharmadát megkísérti valamikor az élete során. A probléma egyre kevésbé köthető pozícióhoz és társadalmi helyzethez: a szomszédban élő "mintaháziasszony", a kötetlen munkaidőben tevékenykedő egyéni vállalkozó, a beosztott, de még a szüntelenül nyüzsgő munkanélküli is veszélyeztetett lehet. A szabadság alatt is képtelen kikapcsolni

A munkamániás a strandon is dolgozni akar

A családot is cégként kezeli a strandon


Sok vezető egyáltalán nem képes ráhangolódni a nyaralásra: ez a típus még a vízpart mellett vagy saját telkén is a beosztottjaihoz hasonló módon utasítja a családtagokat, osztogatja a teendőket, pokollá téve ezzel a közös nyaralást. A munkamániást arról is felismerni: szinte mindig valamilyen, a munkával kapcsolatos témákról beszél még nyaralás alatt is, miközben gondolatai folyamatosan a cég körül járnak. Ez persze egyáltalán nem segíti az üdülés eredeti célját, a feltöltődést, miközben a munkamániással együtt nyaralók kedélyeit is borzolja. Mivel a legtöbb munkamániás perfekcionista és mástól is elvárja a tökéletességet, könnyen lehet, hogy beleköt majd a vendéglátók, a nyaralásszervezők munkájába is.


Bátran hagyjuk otthon a laptopot!


A fentiek elég lehangoló képet festenek a nyaralásról. Ráadásul gyakran még nem munkamániásként sem könnyű automatikusan átállni nyaraló üzemmódba: ezért érdemes megfontolni az alábbiakat. "Tudatosítsuk magunkban: a szabadság, a nyaralás saját, személyes időnk, a munka pedig megvár. De a tengerparton laptopot bogarászva, mobilüzeneteket böngészve biztosan nem éri el a pihenés a célját. Jobb, ha a laptopot el sem visszük magunkkal és tudatosan kerüljük a munkahellyel kapcsolatos témákat. Számos munkavállalónál gyakori probléma a pozícióféltés miatt érzett aggodalom is, hiszen attól tartanak: intrikusabb hajlamú munkatársaik szabadságuk alatt, távollétükben próbálják majd megfúrni, kikezdeni pozíciójukat a cégnél. Ez ellen nem sokat tehetünk: ugyanakkor célszerű a szabadságunk alatt végzendő feladatokat különböző kollégák között szétosztani, megakadályozva, hogy egyvalaki kezében fussanak össze a szálak"- hívja fel a figyelmet. De mi a helyzet nem várt munkahelyi fejlemények esetén? "Célszerű még a nyaralás előtt "vészforgatókönyvet" készíteni a nem várt szituációkra. Ebben rendelkezzünk arról, milyen fontosságú kérdésekben kereshetnek meg a kollégák. Mindemellett igyekezzünk leszabályozni az elérhetőségünket arra a napi egy-két órára, amikor minderre tudunk időt fordítani" - ad tanácsot.


A kollégákkal csak kivételes esetben menjünk nyaralni


Esetenként a munkahelyeken összeverődött baráti társaságok is együtt mennek nyaralni. A szakpszichológus ezt azonban csak nagyon jó csapat esetén javasolja, de csak akkor, ha az együtt dolgozók hozzátartozói, családtagjai is remekül kijönnek egymással. Ellenkező esetben a nyaralás egyfajta kiküldetéssé fajulhat, ahol a dolgozók fürdőnadrágban vitatják meg az értékesítés problémáit, vagy a jövő évi pénzügyi tervet. Ez persze a cégnek hasznos lehet. Ám mindez a felüdülést is kevéssé szolgálja és a családi kapcsolatok sem tudnak épülni. 


Célszerű legalább két hetet üdülni


A szakember azt is hozzátette: a nyári szabadságolások elsődleges célja a pihenés, a feltöltődés, a felkészülés az elkövetkezendő hosszabb, "munkás" időszakra. Ezért ha erre van mód, és megoldható, ajánlatos egyhuzamban hosszabb, két-három hetes, távol a lakhelyünktől eltöltött szabadságban gondolkozni. A pár napos leállás vagy a hosszú hétvége ugyanis nagyon kevés: az a néhány nap maximum az otthoni teendők ellátására elegendő, így kevés idő marad regenerálódásra. Két hét viszont már csodákra képes és megújult erővel mehetünk az újabb kihívások elébe.

 

« Összes hírünk