Ez derült ki a Paylab.com nemzetközi bérösszehasonlító portál 11 európai ország 52 ezer munkvállalója körében készített felméréséből.
A Paylab felmérésében tízből négy ember semlegesnek vagy negatívnak ítélte a kapcsolatát a főnökével, a megkérdezettek 35%-a pedig kölcsönös távolságtartásról számolt be. A munkavállalók további 4%-a jellemezte egyenesen fagyosnak, illetve barátságtalannak a viszonyukat. A válaszadók 61%-a pedig barátinak ítélte a kapcsolatát a főnökével.
Érdekesség, hogy nekik átlagosan 14 százalékkal magasabb a fizetésük, mint azoknak, akik nincsenek jóban a felettessel.
Kiderült az is, hogy azok a dolgozók, akik az országos átlag felett keresnek, jobb kapcsolatot ápolnak a közvetlen felettesükkel, mint az átlag alatt kereső munkatársaik. A megfelelő jövedelem tehát a főnök-beosztott kapcsolat egyik alappillére.
Ez a különbség a felmérésben résztvevő összes országban megmutatkozott.
A kutatásból továbbá az is kiderült, hogy a menedzserek, a mérnökök, az informatikusok és a 35 év alattiak jobb kapcsolatban vannak a vezetőikkel.
A munkavállalók egyetértenek abban, hogy a modern vezetőknek leginkább a méltányosság, az őszinteség és a kommunikáció területén vannak hiányosságaik. Ezek azok a tulajdonságok, amelyekkel az alkalmazottak a legritkábban találkoznak.
Azok, akik barátként tekintenek a főnökre, úgy ítélik meg, hogy azok nem elég bátrak és nem kreatívak, illetve határozatlanok. Azok, akik az országos átlag felett keresnek, leginkább a karizmát hiányolják.
A főnökkel fagyos viszonyt ápoló alkalmazottak szerint leginkább az elismerés, a munkatársak tisztelete és a bizalom hiányzik. Ezek a dolgozók kételkednek leginkább a főnök alkalmasságában, tapasztalatában és szakértelmében.
A felmérés azt is megerősítette, hogy a nők nehezebben tudnak érvényesülni a senior menedzseri pozíciókban. Egy alkalmazott ugyanis kétszer nagyobb valószínűséggel kap férfi főnököt, mint nőt. A női vezetők megítélése azonban hasonló a férfiakéhoz.
A Paylab felmérésének magyarországi részét a Fizetesek.hu bérinformációs portál készítette 5500 válaszadóval. A kutatásban részt vett még Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szerbia, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Litvánia, Lettország, Észtország és Finnország.