Miskolc a te helyed

Az utóbbi hetekben állásbörzékben gyűjtöttünk sok-sok véleményt pályakezdés előtt álló „nullkilométeres” fiataloktól. Akadt néhány tévhit, amire válaszunk tanulságos lehet. Íme öt gondolat.

5 pályakezdői tévhit és a valóság

1. ”Én úgyis annyira piacképes területen diplomáztam, hogy két kézzel fognak kapkodni utánam a cégek. Így az állásinterjúkat sem kell olyan véresen komolyan vennem.”


Azért ez így nem teljesen igaz. Sőt! Bármennyire is piacképes szakokon diplomázott valaki pályakezdőként, a cégek a legjobbak közül is a legjobbakra vadásznak. Ez szinte minden területen a pályázók legerősebb, felső harmadát jelenti. Versenytársai tehát a sztárszakokon végzett álláskeresőknek is lesznek bőségesen az álláskereséskor. Legfeljebb azzal a különbséggel, hogy míg a telítettebb területekre pályázók esetében a túljelentkezés mértéke akár 10-100-szoros is lehet szakmától függően, egy igazán piacképes jelentkezőre ”csak” 5-7 másik pályázó jut. És azért ez sem csekély konkurencia, ha csak egyetlen pozícióért folyik a harc.


2. ”Neves, sok évtizedes múltra visszatekintő cégek állásajánlataira jelentkeztem - így tehát mindenképp magas kezdőbérre számítok.”


Ezzel szemben a vállalatok többsége a racionális, költséghatékony bérkeret-tervezés híve - és ez a válság óta még inkább igaz. Tehát nem a cég hírneve, hanem a pályázó végzettségének piacképessége az, ami igazán számít. Így egy piacképesebb szakmával rendelkező álláskereső még akár egy kkv-szektorba tartozó cégnél (kis, - és középvállalkozásnál) is magasabb kezdőbérrel indulhat, mint aki egy multihoz jelentkezik - ám jóval telítettebb szakterületre…


pályakezdők


3. ”Mindig valamilyen vezetői pozícióban szerettem volna dolgozni - az egyetemen is nemrég végeztem menedzser szakon (pl. műszaki menedzser szak) ezért pályázni is valami hasonló pozícióra fogok.”


Bármennyire is hangzatos egy alap, - vagy épp mesterdiploma elnevezése, a vezető pozícióra önmagában még nem tesz alkalmassá senkit. Ehhez ugyanis több éves, megalapozott szakmai tudás és tapasztalat is szükséges. Pályakezdőként tehát nem lehet azonnal vezető pozíciókban kezdeni. Ami viszont jó hír a vezetői ambíciókkal rendelkező pályakezdőknek: a nagyvállalatok többségénél meg lehet pályázni kifejezetten vezetőképző programokban való részvételt is. Ezekre a 1,5-2 éves, céges programokra rendszerint frissdiplomás, vezetőnek készülő fiatalok jelentkezését várják - akiket a program időtartama alatt megismertetnek a cég legfontosabb részlegeivel és területeivel is. Pályázni általában ezekre is úgy kell, mint bármely más állásra - és a program ideje alatt fizetés is jár a sikeresen bekerülőknek. Az előbb említett műszaki menedzser szak is főként már műszaki területen, több éves szakmai tapasztalattal rendelkezőknek való.


4. ”Számomra az első munkahely nem több mint ugródeszka. Sőt, nem ez a végállomás. A lényeg csak annyi, hogy bekerüljek valahogyan. És aztán majd előkészítem a ”terepet”a továbblépésre.”


Nem feltétlenül baj, ha valaki így gondolkodik magában élete első munkahelyéről. Az viszont már igen, ha ezt egy az egyben kommunikálja is a cég felé az állásinterjún és tiszteletlenül viselkedik. A cégek mindenképp olyan emberek jelentkezését várják, akik tudnak azonosulni a náluk végzendő tevékenységekkel és a vállalati célokkal is. Ráadásul a meghirdetett pozíciókra sokszoros a túljelentkezés is. Ezek után nem csoda, ha sérti őket ez az ”ugródeszka-hozzáállás.”


”5. Szerintem a szakmai gyakorlaton csak kihasználják az embereket és a legtöbb cég ingyenmunkást akar. Én viszont nem vagyok hajlandó olyan helyre gyakorlatra menni, ahol nem fizetnek érte.”


Szakmai gyakorlatosként nem feltétlenül ez a célravezető hozzáállás – már csak azért sem, mert az egyetemi / főiskolai hallgatók számára legkevesebb 74 nap (12 hét) szakmai gyakorlat amúgy is kötelező, ráadásul az iskolapad ”száraz” ismeretei után mindenkinek csak hasznára válik, ha a gyakorlatban is betekinthet a céges mindennapokba. Bár a minimálbér erejéig adómentesen adható bér a gyakornokoknak, ez nem kötelező. Néhány hete a Monster.hu is felmérte szúrópróbaszerűen, vajon a cégek hány százaléka fizet bért a szakmai gyakorlatosoknak. Nem lehetetlen ilyen gyakorlati helyet találni - ahhoz viszont szerencse is kell, mert mindössze a cégek ötöde tartozik ebbe a kategóriába.


Takács Gabriella

 

« Összes hírünk